Egy jogállamban akkor indul valaki ellen büntetőeljárás, ha bűncselekmény történik, s annak az a feladata, hogy tisztázza a bűncselekmény körülményeit, azt ki és miként követte el. Ha a büntetőeljárásnak politikai célzata van, már koncepciós perről beszélünk – mondta dr. Kahler Frigyes, Nagyvázsonyban tartott könyvbemutatóján. Ezekben általában kitalált a tényállás, tehát nem felel meg az igazságnak, vagy csak részleteiben igaz, de azt úgy montírozzák, hogy egészen más hatást keltsen. A koncepciós pereknek egyébként összesen 12 fajtáját ismerjük – fogalmazott a bíró, jogtörténész. Kutatásai alapján egyértelműen felelőssé tehető Kádár János, Apró Antal, Marosán György és Münnich Ferenc is, akár a felső katonai vezetés, Gyurkó László 30-50 embere, valamint a végrehajtó pufajkások. Mire szabadon vizsgálni lehetett a koncepciós pereket, a nagy többség már nem élt, kivéve a végrehajtó harmadik erőt, akik azóta is megfoghatatlanok – mondta dr. Kahler Frigyes. Elévülés viszont nincs, mert ami akkor történt, az, akár a nácizmus az emberiség ellen elkövetett bűntett volt. Nincs kettős mérce – fogalmazott a bíró-kutató. Majd hozzátette, a két rendszer egy tőről fakadt, az egyik hazug fajelmélet, a másik hazug osztályelmélet. Nincs különbség.
Brusznyai Árpád, Tihanyi Árpádhoz, vagy Földes Gáborhoz hasonlóan a rendszer ellensége volt. Tőlük rettegett november 4-én leginkább a kommunista rezsim. Miért is? – mert mindannyian karizmatikus emberek voltak, akiket köztisztelet övezett, akikre hallgatott a nép. Brusznyai tanárember volt, klasszika-filológus, nem voltak politikai ambíciói. Egyetemen tanított, de mivel mélyen vallásos volt, ráadásul bátyja katolikus pap volt, hamar az egyetem falain kívül találta magát. Ezt követően költözött Veszprémbe és lett a patinás Lovassy Gimnázium tanára. Az emberek választották a Megyei Forradalmi Tanács elnökévé – s csak addig kívánta betölteni posztját, amíg fel nem áll egy törvényesen megválasztott testület. Munkáját ezen rövid idő alatt is a legnagyobb humanitással végezte. Amikor Pap János felkereste, hogy munkára van szüksége, eredeti szakmájának megfelelően, vegyésztechnikusi álláshoz juttatta Brusznyai Árpád. Rettegett a fegyvertől és elítélte az erőszakot, így neki köszönhető, hogy az egyetemisták kezébe nem került fegyver és harcok nem folytak Veszprém utcáin. Mindezek ellenére azzal vádolták, hogy halállistát készített – ami persze sosem került elő – valamint 180 orosz katona és 70 civil haláláért tették felelőssé. Az igazság ezzel szemben, hogy úgynevezett testvértűzben, amikor nem ismerték fel a saját erőket, egymást lőtték a szovjetek, de alig néhány orosz katona esett ennek áldozatául. 1957-ben tartóztatták le, akkor már Vácon tanított.
dr. Kahler Frigyes: "Brusznyaié az egyik leghirhedtebb, legabszurdabb koncepciós per"
Brusznyai Árpád pere, jogi cirkusz volt – fogalmazott dr. Kahler Frigyes. A nyomozótiszt, tanú volt egy személyben. Naphosszat beszéltették Brusznyait, mondjon el mindent, ami tudomása szerint Veszprémben történt. Ám jött a csavar. Amikor többé nem számít mi történt és mit követett el. Új kérdéseket fogalmaztak meg irányába: Miért akarta megdönteni a proletárdiktatúrát? Mi a véleménye Nagy Imréről, vagy a szovjet megszállásról. Nem számított mit felel, hiszen már készen volt a gépelt vallomása, s addig verték, míg azt alá nem írta. Mezei Barna jogtörténész hasonlította össze először Brusznyai, Tóth Ilona és Földes Gábor perét, és arra a döbbenetes megállapításra jutott, hogy a vallatók ugyan azon forgatókönyvet alkalmazták, mint az 1800-as években Batthyány esetében. Vagyis a bizonyítási eljárás egy komédia. A Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnöke ellen az a Kónya Lőrinc tanúskodott, aki aláírta a parancsokat. A létező dokumentumokat senki sem szerezte be az eljárás során.
Az elsőfokú ítélet még életben hagyta Brusznyai Árpádot. Pap János, a megyei párttitkár viszont levelet írt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, melyben méltatlankodott az enyhe, életfogytig tartó börtönbüntetést kimondó ítélet miatt. A másod fokú ítélet, természetesen súlyosbítás. Kötél általi halál. Még egy esélye volt a fiatal tanárnak, a kegyelmi tanácskozás. Ennek tagjai voltak két honvéd ezredes, két volt ÁVÓ-s tiszt és a tanácselnök. Épp a két katonai vezető érzett rá Brusznyai ártatlanságára, de a többség szava döntött. Az ítéletet végrehajtották. Brusznyai Árpádot kivégezték. 34 éves volt.
Brusznyai emlékű a veszprémi Megyeház téren, Melocco Miklós szobra
