A frakcióvezető kijelentette: abban egyetértés mutatkozott, hogy a város gazdasága a rendszerváltás óta stabil, csak kisebb ingások tapasztalhatók, a megyei jogú városok között Veszprém a középmezőnybe tartozik. A gazdasági terv számos olyan fejlesztést ölel át, amiről már korábban született döntés, ezeket egyenként és most a program részeként is támogatja a frakció.
„Az is látszik azonban, hogy az önkormányzat passzív szereplője a gazdasági folyamatoknak, pedig lenne esélye befolyásolni azokat” – vezette fel kritikáit Hartmann. Ezek között szerepelnek a magánszemélyeket és gazdasági társaságok számára magas adóterhek, melyek csökkentésére elhangzottak ígéretek, egyelőre azonban jelentős előrelépés nem történt. Gátja a fejlődésnek a szokatlanul magas telekadó. A belvárosi rehabilitációt követően sok üres portál maradt a Kossuth utcán, egészen biztosan lennének az önkormányzatnak olyan eszközei, amelyek segítségével élettel lehetne megtölteni ezeket az üzleteket – sorolta a frakcióvezető.
Hozzátette: lelassultak a magánerős lakóépület-építések, a bérlakásállomány alacsony, miközben a veszprémi vállalkozások munkaerő-hiánnyal találkoznak, Veszprém lélekszáma gyarapszik, szükség lenne új lakásokra. Sok az elhanyagolt épület is, ezek állagjavítására is megoldást kellene találni.
A gazdasági program méltatlanul bánt Jutaspusztával és Csatárheggyel – vetette fel Hartmann Ferenc. Előbbi településrészen szükség lenne az utak karbantartására – ezen a téren „az elmúlt évtizedben egy kapavágás sem történt”. A nyitott karszton található csatári városrészben még a szemétszállítás sem megoldott. „Onnantól kezdve, hogy oda állandó lakcímet enged bejelenteni a város, több feladatunk is van, mint hogy üdülőövezetként kezeljük” – mondta.
Elhangzott még, hogy az előterjesztésben meglepően kevés szó esett a tervezett uszodáról, túl keveset költenek az oktatási intézmények felújításra, valamint ismét felmerült a javaslat, hogy a szentkirályszabadjai repülőtér területén ipari parkot lehetne létrehozni.