„Úgy gondolom, mindannyiunkra hatással vannak azok a dolgok, melyeket kisgyermekkorban megtapasztaltunk. Számomra ezek a meghatározó élmények a természeti környezet és a közösség voltak, melybe 1973-ban beleszülettem. A bakonyi táj a maga harmonikus vonulataival és élővilágával és a völgyben megbújó falu lakóinak összetartása, szorgalma együtt hatott rám. Mindazt, ami ma vagyok, nekik köszönhetem — hajdanvolt kézműves őseimnek, akik üvegfúvóként érkeztek a Bakonyba, és telepedtek meg ebben a kicsi, éppencsak épülőfélben levő faluban, Lókúton; nagyapámnak, akinek kezében a fa használati tárggyá változott, nagyanyámnak, aki nem felejtett, régi dalokat dúdolt.”
Természetes volt hát, hogy a jövője a fáról fog szólni. Vonzotta ez a holtában is élő anyag, aminek minden darabja más és más. Zene és fa – e két dolog találkozása életében egyenesen vezetett oda, hogy ma hegedűt épít. 1995-ben készítette az első hangszerét, de ma is ugyanolyan tiszteletet érez az anyagból előbukkanó hang iránt.
Sümegi Elemér
2011-ben műhelyét beköltöztette a veszprémi várba. Régi álma valósult meg ezzel. Egy olyan nyitott műhelyt rendezett be, ahová bármikor betérhet a kíváncsi szemlélődő. Iskolai és felnőtt csoportok látogatják rendszeresen a városból, az ország más régióiból és sokszor külföldről is. Mindannyiukat a titok vonzza: hogyan lesz a fából hegedű, s egy 21. században élő emberből hegedűkészítő?
„Én azt tanultam őseimtől, hogy az ember legszorosabb közössége a család, majd a tágabb család, s a nagyobb közösség, melyben él. Csak úgy lehet harmonikus élete, ha mindháromban megtalálja a maga feladatát, szerepét. Feleségemmel, S. Hegyi Ilonával három gyermeket – Bán Sámuel, Borsa Benedek és Hajna Imola – nevelünk, vagy inkább ők nevelnek minket, hisz a nevelés kettőshatású folyamat.
A Mindennapok Hősei karitatív esemény díjátadója ma délután 17 órakor lesz a Hangvillában.
