Ha létezik valahol egy lista, ami rangsorolja a világ legjobb melóit, a Red Bull Racing Team csapattagjaként végzett munka valószínűleg előkelő helyen szerepel rajta. Testközelből látni a száguldó cirkuszt, egy konditeremben edzeni a világ legismertebb F1-es pilótáival, bebarangolni a világot – vajon ki ne vágyna erre?
Kétség sem férhet hozzá, az elmúlt négy év Niki életében is hatalmas kaland volt, ami során eljuthatott mind az öt kontinensre, elképesztő élményeket szerezhetett, és többek között világsztárokkal találkozhatott. Mindamellett ez az időszak egyáltalán nemcsak a szórakozásról szólt, hanem rengeteg munkáról is. „Cateringesként a mi feladatunk kiszolgálni a motorhome csapatát, ami a csapatfőnökökkel, versenyzőkkel, mérnökökkel, szerelőkkel, marketingesekkel, sajtósokkal, fizikoterapeutákkal, családtagokkal együtt 70-80 főt tesz ki.
Rendkívül precíz, pontos munkabeosztásban dolgozunk, általában reggel 5 órakor már talpon vagyunk és sokszor csak este 11-kor végzünk.
És akkor még a repüléssel járó fáradalmakról, az állandó időeltolódásról nem is beszéltünk. Minden előny mellett ez mégis csak kimerítő.”
De ne szaladjunk ennyire előre, és tekintsünk vissza egy kicsit a kezdetekre! Niki először 2007-ben került kapcsolatba a Red Bull-lal, amikor Budapesten a BGF Külkereskedelmi Karán tanult és mellette diákmunkásként dolgozott a cégnél. „Egy Red Bull-os kis kampányautóval jártam, rengeteg marketinges, promóciós eseményen megfordultam, és közelebbről is megismerhettem a Red Bull világát – meséli. – 2012-ben aztán jött egy lehetőség, hogy cateringesként részt vegyek a Magyar Nagydíjon. Csupán egyszeri alkalomnak indult a munka, végül mégsem így lett, időközben ugyanis lediplomáztam, a külföldi anyacég pedig felajánlotta, hogy csatlakozhatnék külföldi futamokhoz is. 24 évesen azt gondoltam: miért ne? Először fél évet dolgoztam nekik, rövidesen viszont azon kaptam magam, hogy ott ragadtam, és most már a 4. szezonomon vagyok túl.”
Ami igen nagy szó, tekintve, hogy ritkán marad valaki ennyi ideig a csapatban, olyan pedig, aki az év összes futamán részt vett, Nikin kívül mindössze három lány volt. „A legtöbben csak egy-két futamra jönnek dolgozni az ügynökségektől, tehát ilyen szempontból elég nagy a rotáció. Ennek persze nagyon is érthető oka van, egyrészt az, hogy
a cég mindenben a csúcsminőségre törekszik,
és szeretné megtartani a színvonalat. Bár a vendéglátós múlt egyáltalán nem alapkövetelmény – nekem sem volt korábban semmilyen tapasztalatom –, a munkabírás, a magabiztos nyelvtudás (az angol az alap, de ha valaki szeretne jó pontot szerezni, németül és olaszul is tud, Niki emellett még franciául és spanyolul is beszél), a talpraesettség, a pozitív kisugárzás és a csapatjátékos hozzáállás elengedhetetlen ezen a pályán. Másrészt egy ilyen munkát hosszú távon nem lehet összeegyeztetni más komolyabb tevékenységgel.”
Niki számos ereklyét szerzett az elmúlt években a versenyzőktől és a csapattagoktól
Míg a nézők az egész futamból csak a szombat-vasárnapi eseményeket észlelik, a kiszolgálóegység számára már egy héttel korábban elkezdődik a munka. „Vasárnap este érkezünk a helyszínre, hétfőn pedig elkezdjük berendezni a motorhome-ot. Nem csak minden egyes F1-team érkezik komplett felszereléssel a futamokra, mi is: mozgó vendéglátóegységként a borospohártól kezdve a tartós élelmiszereken át az utolsó kiskanálig mindent szállítunk, amelyeket hétfő, kedd, szerda folyamán pakolunk ki. Nagyon pontos rendszer szerint kell elhelyeznünk mindent, mert ez garantálja, hogy minden gördülékenyen menjen. A csúcsnapot számunkra a csütörtök jelenti – ilyenkor rengeteg ember igényeit kell kielégítenünk, ahogy egyre többen érkeznek a versenyre, sok a megbeszélés, interjú. De péntek, szombat, vasárnap sem dőlhetünk hátra.”
Cserébe viszont a cégvezetés maximálisan megbecsüli a dolgozóit, és folyamatosan érezteti velük, hogy mindannyian egy világbajnok csapat részét képezik, akik ugyanúgy hozzájárulnak a sikerekhez.
„Mindig van egy csapatfotózás, amin mi is szerepelünk, ott vagyunk a díjátadókon, a pódiumnál, év végén pedig – de néha év közben is – közös csapatvacsorán vehetünk részt – ilyenkor lehetőségünk adódik a rövid csevegésen túl egy kicsit több szót is váltani egymással.”
Egy-egy találkozás a „fejesekkel” néha azért elég szürreális élményeket is tudott eredményezni. Bár ma már Niki abszolút otthonosan mozog a Forma-1 világában és gond nélkül szolgálja ki a vezetőséget, Christian Hornert vagy éppen Helmut Markót – mert mint mondja, ők a legegyszerűbb esetek: gyakorlatilag mindig ugyanazt és ugyanúgy kérik, amit ha egyszer megjegyzel, már sínen vagy –, ez nem mindig volt így. „A kezdetekben egy alkalommal Niki Laudát, a Mercedes tanácsadóját kellett kiszolgálnom, aki nagyon jó barátságot ápol Markóval. Akkoriban még nem sokat konyítottam ehhez a világhoz, a Forma-1 iránti szeretetem csak később jött meg, így fura volt rájönni, hogy ő tulajdonképpen az a személy, akiről az éppen a mozikban futó Rush című film is szólt.”
Ha már egyébként Niki Laudánál és a hírességeknél tartunk, belőlük nincs hiány a paddockban. Egy-egy futamon megfordult már a Spice Girls, néhányan a Jóbarátok szereplőiből, Jude Law, Matthew MacConaughey és a Star Wars univerzum feje, George Lucas is. „Ők mindig egy kis izgalmat csempésznek a dologba, hogy melyik lány szolgálja ki őket, de mostanra már nagyjából ez is természetessé vált.”
És persze mindenekelőtt ott vannak a pilóták, Daniel Ricciardo és Daniil Kvyat, a Red Bull párosa, valamint Max Verstappen és Carlos Sainz a Toro Rossotól, akik a veszprémi lány szerint épp ugyanolyan közvetlenek az életben is, mint ahogy ez a tévéképernyőn keresztül tűnik. „Rendkívül kedvesek, humorosak, meg nem állnák, hogy valamivel ne poénkodjanak. Hiába sietnek, egy pár percet mindig beszélgetnek velünk, amíg felvesszük a rendelést, mi több, magyarul köszönnek. A két fiatal srác, Max Verstappen és Carlos Sainz kezdetben még egy kicsit zárkózottabb volt, fél évig szinte nem is szóltak senkihez, annyira fókuszáltak a munkájukra, de ahogy hozták a pontokat, ők is feloldódtak és mára nagyon megszerettük őket. Azt pedig különösen jó látni, hogy milyen jó viszony van a két pilótapáros között, szemben Vettellel és Mark Webberrel, akik tényleg nem rajongtak egymásért.”
A rajongók minden bizonnyal kiugranának a bőrökből örömükben, ha mindezt ők is megtapasztalhatnánk, és közvetlen közelről bálványozhatnák kedvenceiket, Niki azonban már úgy tekint a pilótákra is, mint hétköznapi emberekre. Azért elismeri, van ebben a hétköznapiságban némi különlegesség: azt bizonyára nem sokan mondhatják el, hogy egy konditeremben edzettek Jenson Button-nal, vagy hogy egy húzós munkanap után Sebastian Vettel fuvarozta haza őket ötödmagával.
Az utazások alatt átélt kalandokról nem is beszélve. Látni a világ legmagasabb épületét, a Burj Kalifát, a mexikói tengerparton sütkérezni, végigsétálni Austin utcáin, Kuala-Lumpurban egy felhőkarcoló tetején vacsorázni, felülni a világ leggyorsabb hullámvasútjára Abu Dhabiban, a Ferrari Worldben olyan meghatározó tapasztalatok, amelyek egy életre elraktározódnak. Niki nem tagadja, az elmúlt négy évben hihetetlen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeket biztosan nem élhetett volna át, ha nincs a Red Bull Racing. Ennek ellenére úgy látja, lassan talán „leteszi a lantot”. „Fárasztó és egyben roppant izgalmas időszak volt ez, de 28 évesen, egy közgazdász diplomával és több nyelv ismeretével a zsebemben talán ideje új irányok felé fordulnom. Egyelőre azonban még semmi sem eldöntött, és ki tudja, még lehet elcsábulok egy újabb szezonra.”
