2017. szeptember 22., péntek
Móric névnap

Újabb mérföldkő a fejlődés útján

Több szempontból is jelentős lépésnek számít a Pannon Egyetem új, Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolája: témáját tekintve választ adhat a kor kihívásaira, formájával pedig bizonyítja, hogy ideje csatlakozni a nyugati véráramhoz. Prof. Navracsics Judit, a Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet vezetője avatott be minket az induló képzés részleteibe.

– Miért tartották fontosnak, hogy létrehozzanak egy doktori iskolát, és miért éppen a többnyelvűséget célozták meg kutatási területnek?

– Korábban az egyetemen már működött egy nyelvtudományi doktori iskola, 2011-ben azonban sajnos megszűnt. Régi vágyunk volt, hogy ezt a „problémát orvosoljuk”, hiszen egy felsőfokú intézmény akkor tud igazán nívós lenni, ha leendő doktoranduszoknak is kínál képzést. Az, hogy aztán mi legyen ennek a doktori iskolának a fő profilja, szinte magától adódott: 18 éve minden nyáron megszervezzük a Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemünket, amelynek egyik központi témája a többnyelvűség. Szakmai kapcsolataink révén számos külföldi és világhírű professzor is ellátogat ide, többen már visszatérő vendégeink. Kb. 4 évvel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, hogy létrehozhatnánk egy, a többnyelvűségre szakosodott nemzetközi kutatócsoportot. Ez egy rendkívül izgalmas téma, másrészt nagyon aktuális.

Régóta köztudott – és ezt az Eurobarométer felmérések alapján konkrét adatokkal is bizonyítani tudjuk –, hogy Magyarország nyelvismeret szempontjából jelentősen elmarad az európai átlagtól. Tenni kell ez ellen. Problémát jelent az is, hogy a nyelvtanárok –és egyáltalán a pedagógusok – nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a két- és többnyelvű gyerekek oktatását illetően. Holott az utóbbi években nálunk is egyre több külföldi telepedett le, nőtt a többnyelvű gyerekek száma az iskolákban, a pedagógusok többsége azonban nem tud mit kezdeni velük. Nem azért, mert a gyerek nem beszél magyarul, hanem mert egészen másként működik az agya. Ilyenkor a leggyakoribb megoldás, hogy a diákot a nevelési tanácsadóba küldik, ahol megint csak nincsenek megfelelő háttértudással rendelkező szakemberek, az egynyelvű magyar gyerekekre standardizált teszteket alkalmazzák, ezzel viszont rengeteg kárt okoznak.

Ha azonban ismerjük a háttérben zajló folyamatokat, két-és többnyelvűségben jártas szakembereket képzünk, hozzájárulhatunk ezeknek a gyerekeknek a társadalmi integrációjához.

– Milyen feltételrendszernek kellett teljesülnie ahhoz, hogy elindulhasson a doktori iskola?

– A legfontosabb lépés a megfelelő tudományos háttér biztosítása volt. Bizonyos szempontból ez volt a legkönnyebb és legnehezebb, miután ugyanis megszületett ennek a nemzetközi kutatócsoportnak a gondolata, maguk a professzorok ajánlották fel, hogy eljönnének hozzánk dolgozni az intézetbe. Ez hihetetlen nagy szó, hiszen a világ legelismertebb szakembereiről beszélünk. Annak rendje-módja szerint beadták egyetemi tanári pályázataikat, innentől kezdve pedig minden olyan létező nyűgön keresztülmentünk, amiket bárkinek el kell intéznie, ha külföldiként kíván állást vállalni: megszereztük az összes hivatalos okmányt – letelepedési engedély, adószám, TAJ kártya stb. –, honosíttattuk a diplomákat. Tudni kell, hogy egy doktori iskola indításához követelmény minimum négy egyetemi tanár és három habilitált docens megléte. Tavaly áprilisra ez a létszám már megvolt, összeállítottunk egy képzési tervet, kidolgoztunk egy működési szabályzatot és egy minőségbiztosítási tervet, így a doktori iskola dokumentációját be tudtuk nyújtani akkreditációra az EMMI Oktatási Hivatalához. December 18-án érkezett az értesítés, hogy nyilvántartásba vettek minket, és februárban megkezdhetjük az oktatást.

– Ha már szóba került a képzési terv: pontosan hogyan fest majd mindez a gyakorlatban?

– Mivel nagyon tág témakörről van szó, direkt úgy alakítottuk ki a képzési tervet, hogy segítsünk orientálódni a hallgatóknak a szerint, mi érdekli őt leginkább. Az egyik fő téma, amit választhat a hozzánk jelentkező, az egyéni többnyelvűség, azaz hogyan válik valaki többnyelvűvé gyerekkorban és felnőttkorban, milyen mentális folyamatok zajlanak az agyban, miként hatnak a nyelvek egymásra a nyelvelsajátítás során, az egyéni kommunikáció során. Mi történik olyankor, ha valaki egy nyelvi közegből átkerül egy másikba, és az addig domináns nyelve másodlagos lesz, a korábban gyengébb nyelv pedig elsődlegessé válik.

Miként történik a nyelv elvesztése, és visszahozható-e a nyelv, vagy sem?

Mindezekbe a kutatási területekbe beleáshatják magukat azok, akiket ezek a kérdések foglalkoztatnak. De ha valakit inkább a kisebbségek, a nyelvi jogok, identitáskérdés témakörei érdeklik, választhatja a társadalmi többnyelvűség irányt is. Az iskolai többnyelvűség programban pedig többek között azokat az elméleteket kutatjuk, amelyek ismeretével végre sikeressé tehető a nyelvoktatás hazánkban is. Vizsgáljuk a nyelvek egymásra hatását nemcsak a természetes, hanem az iskolai két- és többnyelvűségben is, rávilágítunk mindazokra a tényezőkre, amelyek a nyelvoktatás folyamatát sikeresebbé tehetik, és amelyek mind a diákokat, mind pedig a tanárokat motiválják. Különösen ajánlom ezt az irányt azoknak a nyelvtanároknak, de bármilyen szakos pedagógusoknak is, akiktől nem áll távol saját kutatás végzése. Képzésünkkel talán hozzá tudunk járulni az érdeklődő és ambíciózus tanárok tudóstanár fokozat megszerzéséhez is a pedagógus életpályamodellben.

Alapvetően egy tutoriális jellegű képzést igyekeztünk létrehozni, amely leginkább a személyes konzultációra épül. Havonta egyszer, egy hétvégén ugyan, tömbösítve fogják hallgatni az órákat a doktoranduszaink, de a munka nagyrészt inkább az oktató (témavezető) és a doktorandusz közös dolga. Ezen felül állandó Skype és email kapcsolatot ajánlunk fel a hallgatóinknak, így bármikor konzultálhatnak egyénileg az oktatókkal. De ebben a képzési formában már nem is az a lényeg, hogy a tanuló végighallgassa az órákat, hanem hogy szemléletet adjunk, ízlést formáljunk, biztosítsuk az alapismereteket és szakirodalmat, és önállóságra neveljünk akár a kutatás, akár a publikálás terén.

– Az új képzési forma tehát minden szempontból hiánypótlónak és úttörőnek, a kor követelményeinek megfelelőnek számít.

– Abszolút. Talán még mi sem fogjuk fel pontosan, milyen hihetetlen lehetőségeket rejt magában ez a képzés, de annyi bizonyos, hogy aki minket választ, rendkívül szerencsés helyzetben lesz. Míg korábban ha valaki szeretett volna egy neves külföldi professzornál tanulni, el kellett utaznia Nyugat-Európába, most elég hozzánk jönnie. Ráadásul itt nemcsak egy világhírű szakembertől tanulhat, hanem egyenesen öttől, a hazai neves szakembereken kívül. Oktatóink mindenben segítik a témavezetettjeiket: a hallgatók külföldi konferenciákon vehetnek részt, ingyen juthatnak hozzá egyébként nagyon drága szakkönyvekhez. De Nyugaton az is bevett szokás, hogy ezek a neves oktatók PhD hallgatóikkal, más kutatókkal közösen publikálnak nemzetközi folyóiratokban – olyanokban, amelyekről mi sokszor csak álmodunk, hogy egyszer belekerülhet a nevünk. Emellett kötöttünk egy szerződést az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjával is. Ez ma egyike a világ legjobban felszerelt kutatóbázisainak, így ha valaki a többnyelvűség neurolingvisztikáját szeretné kutatni, azon túl, hogy Csépe Valériától, a központ vezetőjétől is tanulhat, igénybe veheti az ottani eszközöket is.

Mit mondhatnék: ezek után tényleg miénk a világ.

– Kiket várnak elsősorban az iskolába?

– Három bemeneti követelménynek kell megfelelnie annak, aki szeretne nálunk tanulni:

  • mester szintű diplomával kell rendelkeznie,
  • elengedhetetlen a nyelv szak illetve a nyelvészeti ismeretek,
  • valamint az angol nyelvtudás, általában ugyanis angol az oktatás nyelve.

Onnantól kezdve, hogy ez a három feltétel megvan, bárkit szeretettel várunk: nemcsak egyetemistákat, hanem gyakorló nyelvtanárokat, pedagógusokat is.

– Hogyan, hol és meddig tud jelentkezni az, akinek felkeltette az érdeklődését a doktori iskola?

– Ha valakinek kérdése lenne a jelentkezéssel kapcsolatban, bátran fordulhat hozzám, illetve a Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet honlapján minden szükséges információ megtalálható az iskoláról magyar és angol nyelven, valamint itt tölthető le a jelentkezési lap is. Az egyetem honlapján pedig részletes útmutató segít abban, mit kell mellékelni a jelentkezési lap mellett: többek között egy témavezetői beleegyezői nyilatkozatot a magyar vagy a külföldi oktatóinktól. Mivel februárban már indul a képzés, szoros a határidő, január 15-ig le kell adni minden, a jelentkezéshez szükséges papírt. De természetesen ha valaki most kicsúszna a határidőből, a szeptemberi kezdésre, amelyre a tavasz folyamán kell jelentkezni, nagy szeretettel várjuk.