Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Megelevenedett alkotások Weöres Sándortól

2016. január 22. 17:11
Weöres Sándor életét és verseit bemutató interaktív kiállítás nyílt a Laczkó Dezső Múzeumban a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

1989 óta hagyományosan január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc ezen a napon véglegesítette a Himnusz kéziratát. A szatmárcsekei magányban íródott költemény hamar nagy népszerűségre tett szert a magyarok körében, öt évvel megzenésítése után, 1849-ben pedig hivatalosan is nemzeti jelképpé vált. De nemcsak egy nemzeti jelképet kaptak ezáltal a magyarok: hovatartozásunkat, kulturális örökségünket is magába foglalja a Himnusz.

S. Perémi Ágota köszöntötte a látogatókatS. Perémi Ágota köszöntötte a látogatókat

Nem csoda hát, ha kicsit több mint negyedszázaddal ezelőtt ennek a momentumnak a kapcsán tűztük ki a magyar kultúra napját, melyen emlékezünk mindazokra az értékekre, amelyek magyarságunk részét képezik. Közalkalmazottként, múzeumi munkatársakként pedig kötelességünk a múlt hagyományait megőrizni és átadni az utódoknak. Hiszen „az a civilizáció, amelyik elhidegül a tudománytól és a művészettől, vagyis a kultúrájától, pusztulásra van ítélve” – idézte fel Bay Zoltán szavait S. Perémi Ágota, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója köszöntőjében.

Brányi MáriaBrányi Mária

Ahogy Kölcsey is írta az unokaöccséhez intézett Parainesis-ben, fontos, hogy legyen egy haza, amihez kötődhetünk. Ma már a magyarság sokfelé szakadt, de a kulturális közösséghez tartozás mindig is össze fog kötni bennünket, bármilyen messze legyünk Magyarországtól: szokásaink, hagyományaink, értékeink, identitásunk, gyökereink azonosak – fogalmazott Brányi Mária alpolgármester. – És talán az sem véletlen, hogy épp egy költeményhez kapcsoljuk a magyar kultúra napját. A vers maga is ünnep, a költészet az önkifejezés ünneplő ruhába öltöztetése. Kalauz önmagunkhoz, Weöres Sándor esetében pedig egyszerre filozófia és játék is.

Ezért is örömteli, hogy a Weöres Sándor kiállítás révén a költészet vált főszereplőjévé a mai napnak. Keresve se találnánk nála alkalmasabb szerzőt, hiszen rendkívüli élvezettel élte az életét, miközben folyamatosan a magyar kultúráért tett.

S mi lehetne méltóbb módja annak, hogy rá emlékezünk, mint egy formabontó irodalmi kiállítás? A Petőfi Irodalmi Múzeum 2013-ban létrejött, A megmozdult szótár című tárlata ugyanolyan játékos, mint Weöres költészete – talán ennek is köszönhető, hogy a megnyitón zsúfolásig megtelt a kiállítótér.

Hegyi KatalinHegyi Katalin

Hegyi Katalin irodalmi muzeológus, a tárlat kurátora elárulta, amikor annak idején nekiálltak megtervezni a kiállítást, szembesülniük kellett vele, hogy semmilyen anyaguk nincsen, amely felhasználható lenne egy hagyományos irodalmi kiállításhoz. Később aztán rájöttek, ez egyáltalán nem probléma, hiszen Weöres költészete és alkotói attitűdje is a kísérletezésre épült: éjszaka, holdvilágnál vagy lámpafénynél írt bútorok nélküli szobájában.

Végül erre a gondolatra alapozva született meg a kiállítás, amelyen Weöres életéről mindössze tíz tematikus tábla mesél. Megismerhetjük szüleihez, barátaihoz, példaképeihez fűződő kapcsolatát, gyerekkorát, szerelmét, beleolvashatunk politikai verseibe – merthogy valójában ilyenek is voltak, sőt, kortársaihoz képest élesen látta az aktuális helyzetet –, az utolsó tábla pedig az örökkévalóságnak áldoz.

Az igazán izgalmas részleteket azonban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborjának munkatársainak segítségével készült installációk rejtik, amelyekkel játszadozva kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha a költővel együtt fognánk a tollat. Világtérképen követhetjük végig a versek születésének helyszíneit, ritmizálhatunk egy-egy alkotást, mozgásunkkal megszólaltathatjuk őket, rajzolhatunk verset zenére vagy akár újra is írhatjuk őket. Pontosan úgy, ahogy Weöres kívánta Nagyság című alkotásában: „Munkámat használni lehessen, ne szájtátva csodálni.”

A megnyitón a Padányi Katolikus Iskola diákjai adták elő Weöres Sándor verseitA megnyitón a Padányi Katolikus Iskola diákjai adták elő Weöres Sándor verseit

A vándorkiállítás április 17-ig tekinthető meg, hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. ma 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. tegnap 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.