Az európai identitás mindig az európai integráció egyik fő problémája volt – fogalmazott Navracsics Tibor. Az identitás a kezdeti időszakban, a II. világháború után volt a legerősebb: elhatárolódást jelentett a szovjet birodalomtól és Amerikától, a nyugati kereszténység alapjain létező demokráciaként definiálták az alapító hat állam szövetségét. Az integráció lényegéből adódott, hogy a nemzetállami nacionalizmusokat lokalizálni és korlátozni akarták – elkerülendő a két világháború okozta pusztítás megismétlődését. Úgy gondolták, hogy az identitás-elemeket nemzeti szinten hagyják, a jólétet megteremtő ügyeket pedig egységes szintre emelik.
Az évtizedek múlásával aztán kialakult az az elképzelés, hogy egy politikai közösséggé kell kovácsolni az együttműködést, így jött létre az Európai Unió. A politikai közösségeknek azonban szükségszerűen közös kulturális alapokkal, kulturális nyelvezettel kell rendelkezniük. Így fordulhatott elő, hogy a kereszténység nem került bele az uniós alapszerződésbe, ellenben a felvilágosodás olyan örökségeivel, mint a demokrácia vagy az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása. Az elmúlt évtizedekben a gazdasági válság és a menekültválság felvetette a kérdéseket: mit jelent európainak lenni?
A vendégmunkások ötvenes években kezdődött áttelepülése a mai napig érződik, belső feszültséget teremt; míg a menekültválság kívülről feszíti az Uniót, ami előbb-utóbb európai identitás-vitához vezet majd.
"A magyar történelem egésze az Európához tartozásért vívott küzdelmekről szól."
Márfi Gyula emlékeztetett arra, hogy Európa kultúrájának alapjait a kereszténység jelenti: elég csak arra gondolni, hogy az időszámításunkat Jézus születéséhez mérjük, ha pedig körülnézünk, a művészetek keresztény motívumokat tükröznek. A felvilágosodás eszméi, a szabadság, az egyenlőség, a testvériség csak a keresztény területeken léteznek. A szabadságból azonban szabadosság lett, az egyenlőséget nem tudjuk megkülönböztetni az egyformaságtól. „Én liberális ember vagyok, de nem ultraliberális” - fogalmazott. – „Minden keresztény ragaszkodik a szabadságához; de a gyógyszerből és a sóból is ártalmas, ha túladagoljuk.”
Úgy gondolja, hogy az ultraliberálisok azért várják tárt karokkal a konzervatív muszlimokat, mert valakinek célja Európa lerombolása. Szerinte ma új holokauszt zajlik, aminek elszenvedői a keresztények.
Navracsics Tibor szerint az Európai Uniónak birodalmi identitással kellene rendelkeznie, nem a nemzeti identitásokra kellene hagyatkoznia, azok fölött kellene állnia. A kereszténységben van olyan potenciál, ami alapjául szolgálhatna a birodalmi identitásnak (nem elnyomva a nemzeti identitást), hiszen a katolikus egyháznak mindig nemzetek fölött álló szervezete volt.
Óriási civilizációs vívmány, hogy Nyugat-Európa országai között az elmúlt hatvan évben nem volt háború - de identitás-képzéshez kevés az intézményesített válságkezelés.
