Az utóbbi évtizedekben óriási méreteket öltött a hamis tárgyak kereskedelme, ami rengeteg bosszúságot és komoly veszteséget jelenthet a cégeknek, különösen, ha nem fordítanak elég figyelmet márkájuk védelmére. A hatóságok, a fogyasztóvédelmi szervezetek igyekeznek mindent megtenni ez ellen, felkészült fogyasztók és vállalkozások nélkül azonban csak keveset tudnak tenni.
A keddi konferencia célja az volt, hogy eligazítson a márkavédelem jogi hátterében, és megmutassa, mi magunk mit tudunk tenni saját termékeink, szolgáltatásaink védelme érdekében.
Azzal, hogy mennyire fontos a márkaépítés, a legtöbb cég tisztában van: a kiterjedt kapcsolati háló, a hitelesség, a hírnév, a márkahűség kialakítása, az aktuális piaci helyzethez való igazodás, a társadalmi változások lekövetése mind hozzásegíthet ahhoz, hogy hosszú távon sikeres legyen a vállalkozás. Az azonban már talán kevésbé él a köztudatban, hogy a márka levédése, a szellemi tulajdonjogok milyen mértékben járulnak hozzá egy cég presztízséhez – hangzott el dr. Pál Roberta, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalából érkezett titkárhelyettes előadásában.
Annak ugyanis nemcsak az a célja, hogy a fogyasztó eligazodjon a hasonló termékek között.
A szellemi tulajdon levédetése azon túl, hogy oltalmat ad, hogy a kreatív tevékenységünknek vagy a kutatás-fejlesztésünknek az eredményét más ne használhassa fel, versenyelőnyt is jelent.
Míg négy évtizeddel ezelőtt az ingóságok adták a piacon a cégek értékét, mára a szellemi tulajdon sokkal nagyobb gazdasági súllyal bír. Ahogy azt egy korábbi kutatás is bizonyította, a védjegyekhez intenzíven kötődő vállalatok sokkal jobb eredményeket értek el, magasabb volt náluk a foglalkoztatás aránya, jelentősen többet kerestek az alkalmazottak, emelkedett a kereskedelmi színvonaluk, és a GDP-hez is nagy százalékban járultak hozzá. Érdekesség egyébként, hogy e tekintetben Magyarország az EU átlag fölött jár.
A szellemi tulajdon jogi oltalmának a cég életében tehát nagy jelentősége van. De honnan induljunk el? Dr. Vass László Ádám, az SZTNH titkára szerint a viták elkerülése végett érdemes már a tervezésnél megvizsgálni a versenytársak szabadalmait, védjegyeit, például szabadalomtisztasági kutatás, szabadalmazhatósági vélemény révén. Mérjük fel a szellemi vagyon elemeit és azok értékeit, majd tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket! Ilyenkor mindig azt kell megnézni, hogy a különböző oltalmi formák (üzleti titok, know-how, védjegy-oltalom, szerzői jog, iparvédelmi jog, formatervezési minta, használati minta) közül melyik az, amelyik a legjobb védelmet nyújtja a termékem számára, és azon is el kell gondolkodni, hogy szeretnénk-e, ha a védelem a határon túlra is kiterjedjen-e.
Kövesdi Zoltán márkavédelmi szakértő kitért arra is, hogy
a bejegyzés ugyanakkor önmagában nem véd meg a hamisítóktól.
Minél sikeresebb ugyanis a termékünk, annál biztosabban fogják hamisítani. Ráadásul a hamisítók rendkívül rugalmasak és villámgyorsan tudnak reagálni a márkavédelmi intézkedésekre.
Létezik viszont néhány jó tanács, amelyekkel biztosíthatjuk magunkat. Egyrészt nagyon fontos a piacmonitorozás. Ez a márkaépítés alapja is, de később is folyamatosan résen kell lenni, figyelni, nem futunk-e bele véletlenül a „saját” termékünkbe. Érdemes egy-egy egyedi azonosítóval is ellátni azokat, ami a fogyasztónak is segítséget jelent. Hiszen
egy hamis, rossz minőségű termék megvásárlásával legenyhébb esetben csak a pénzünket dobjuk ki az ablakon, súlyosabb esetben viszont az egészségünket veszélyeztetjük.
A szakértő szerint kénytelenek vagyunk felkészülni a hamisítókra is, és amint kiszúrjuk őket, zéró toleranciát alkalmazni velük szemben, ellenkező esetben ez ugyanis a cég bukását eredményezheti.
Az előadások során szó esett arról is, hogy mit tehetünk, ha már mindenképpen megtörtént a baj. A levédetés ekkor is segíthet: a jogsértőkkel szemben bitorlási pert vagy büntetőeljárást lehet indítani, kérhetünk kártérítést, de a fogyasztóvédelem is ez alapján tud segíteni.