Nem vitás, Európában történelmi pillanatoknak vagyunk szemtanúi a tavaly kirobbant migránsválság óta. Az EU a helyzetet félmegoldásokkal próbálja megoldani, amit nem könnyít meg az sem, hogy Törökország követeléseivel már-már zsarolásszerűen fenyegeti Brüsszelt: ha nem kapnak elég pénzt, megnyitják határaikat, és bevándorlókat szállítanak az EU országaiba.
A CSPI International nevű független, nemzetközi non-profit szervezet pontokba szedte, miért is lenne problémás, ha a török állampolgárok vízum nélkül léphetnének be az Európai Unió területére.
Migráció - több „török” állampolgár
Ha bekövetkezik a vízummentesség, hosszú távon Törökország valószínűleg még azt a kevés motivációját is elvesztené, hogy segítse a migránsválság megoldását. Onnantól kezdve az ország maga dönthetne arról, hogy kinek ad török állampolgárságot, legális és hivatalos utat adna a bevándorlók és a szélsőségesek számára. Ennek értelmében rengeteg „török” állampolgár lepné el országainkat, ami azért is aggályos, hiszen innentől fogva tovább növekedne a politikai iszlám befolyása Európában.
Biztonság - ISIS kapcsolatok Törökországban
Törökország nem demokratikus, politikailag instabil országokkal határos (1925 kilométernyi közös határa van Szíriával, Irakkal, Iránnal és Grúziával), míg kormánya dzsihadistákkal működik együtt török területeken.
„A New York-i Columbia Egyetem Emberi Jogok Intézete publikált egy kutatást amely leleplezi, hogyan támogatja Törökország az Iszlám Állam tevékenységét. Újságcikkekből és közösségi hálózatokból könnyen bizonyíthatóvá vált Törökország szerepe a szíriai háborúban a dzsihádisták oldalán (ISIS, AL-Núszra, stb.). Egy ISIS vezető szerint a legtöbb harcosuk, felszerelésük és az utánpótlás Törökországból érkezik. Jól dokumentált, hogy a dzsihádisták fegyvereit teherautókkal szállították Törökországba a szíriai türkméneknek szánt humanitárius segéllyel együtt. Az ISIS közvetlenül is tevékenykedik Törökországban, részére toborzásokat dokumentáltak Isztambulban és Gaziantepben”-írja oldalán a CSPII.
Demokrácia - vallás és politika kéz a kézben
Annak ellenére, hogy Törökország 2005-óta számos demokratikus forradalmat hajtott végre azért, hogy felgyorsítsa az EU-hoz való csatlakozási tárgyalásokat, még mindig nincs a világi demokrácia szintjén. Törökország magas rangú képviselői- Erdogannal együtt- többször hangoztatják az iszlámhoz való kötődésüket. „A célunk, hogy iszlám állam legyünk. Az iszlám a mi örökségünk.”Amit ugye tudunk, hogy nincs még csak köszönő viszonyban sem az európai értékrenddel.
Recep Tayyip Erdogan
"Erdogan, és a Vallásos Ügyek Minisztériuma (Dynajet) amellett, hogy 80 ezer török és külföldi mecsetet ellenőriz, a jövőben tervezi, hogy a külügyre is nagyobb hatást gyakoroljon. "A vallási ügyekért Németországban felelős Török-Iszlám Egyesület (DITIP) költségvetését hozzávetőlegesen 1,8 trillió euróra növelték Németországban, amely több, mint a 12 másik minisztérium együttes költségvetése Törökországban. 2004 óta a DITIP alkalmazottak száma 72,000-ről 120,000-re növekedett, és 2016-ban 970, Dynajet által alkalmazott „állami” imámot küldtek német mecsetekbe." Ki lehet találni, hogy miért.
Nők - elnyomva
Az AKP-t (Erdogan pártját) gyakran érik vádak a nők helyzetének visszaszorításáért, ami nem csoda, hiszen a valláshoz való ragaszkodás miatt az országot a középkorból eredő iszlám konzervativizmus felé tereli. "Törökország a Világgazdasági Fórum nemek közti egyenlőségről szóló összesítő jelentésében Törökország 145 ország közül a 130. helyet foglalja el – a nemi alapú megkülönböztetés 2015-ös átfogó indexe alapján. Csak kevéssel előzi meg Iránt, Szaúd-Arábiát és Egyiptomot. A nők politikai életben történő részvétele mindössze 4.4%, amely messze elmarad az európai és világszintű normáktól. Az összes parlamenti képviselő közül legutóbb csak 14% volt nő, és a török városok szinte felének nincs női képviselője. A török nők a munkaerőpiacon is alul-reprezentáltak: az Európai Uniós átlag 63%-kával szemben a nők 28%-a dolgozik. Míg az egyetemi diákok 36%-a nő (az orvosok és építészek 30%-a, a jogászok 25%-a), vannak olyan területek, ahol a női lakosság csaknem fele írástudatlan. A népesség egésze átlagosan 6,5 évet tölt iskolában, amely kevesebb, mint Szaúd-Arábiában, Iránban vagy Katarban.
A nők elleni erőszak ugrásszerűen megnövekedett Erdogan óta, 2003 és 2010 között a meggyilkolt nők száma 1400%-kal nőtt, és a halálesetekért 50%-ban az áldozatok férje a felelős. A családon belüli erőszak ilyen mértékű fokozódása közvetlen kapcsolatban áll a család-becsülettel. A török Oktatási Minisztérium szerint 4-ből 1 török támogatja a becsületgyilkosságot (statisztikailag Isztambulban 1 becsületgyilkosság fordul elő hetente). Az Amnesty International jelentése, szerint a 2012-es Családvédelemért és a Nők Elleni Erőszak Megelőzéséért alkotott törvény „nem helytálló, hiányos forrásból táplálkozik", és nem hatékony a családon belüli erőszak kezelésében sem.
ERdogan eltörölte a burka törökországi tiltását is
A Törökországban kötött házasságok csaknem egyharmada gyerekházasság. Az elmúlt évtizedben majdnem 7.000 13-17 év közötti lány ment férjhez – számol be egy nőjogi csoport jelentése. Bár ez a szám nem tükrözi a sok nem-hivatalos, fiatal lányokkal köttetett házasságot. Ezek a házasságok a nyilvánosság jelenléte nélkül, egy imám jelenlétében történnek"- írja a CSPII.
Keresztények és zsidók - üldözöttek
Hiába alkotmányos jog a szabad vallásgyakorlás, Törökországban a nép rendszeresen megszegi azt a kisebbség kirekesztésével. Az ortodox keresztény egyház szerint Törökország 1900-as évekbeli kétmilliós keresztény lakossága 4000-re csökkent le napjainkra. „Legtöbbjüket erőszakkal elüldözték.” A zsidók sem szenvedtek kevesebbet. Az 1934-es thrace-i zsidóüldözés során és a 2. világháború után a kormány folyamatosan zaklatta a zsidókat, ami a törökországi zsidók 40%-ának gyors kivándorlásához vezetett. Az emberi megsemmisítések folyamata újra felgyorsult Törökországban 1955-ben miután a hírhedt isztambuli üldözés lezajlott a görögök, örmények és zsidók ellen. Mindösszesen 17.000 zsidó maradt a 77.000-ből a 2. világháború utáni Törökországban."
Erdogan pedig nem egyszer foglalt állást hivatalosan az örmény népirtás tagadásáról. Nem egy jelentés szól arról, hogy a nem-muszlim menekülteket Szíriából és Irakból másodrangú állampolgárokként kezelik Törökországban, akik elhanyagolható segítséget kapnak a kormánytól. Körülbelül 45.000 örmény és asszír keresztény, aki Szíriából és Irakból menekült el és törökországi kisebb anatóliai városokban telepedett le, kényszerül vallási hovatartozásának eltitkolására.
Címlapfotó: sputniknews.com
