A 19 éves debreceni Horváth Rebeka és a 17 éves nyíracsádi Maczó Alex már tavaly is részt vettek a programban, míg a 21 éves tárnoki Rozbora Ádám elsőéves. Először őt kérdeztük arról, hogy érzi magát az első néhány hét után, illetve zeneileg milyen irányba szeretne indulni? Ösztönzőnek tartja a környezetet, „nagyon jó srácokkal kerültem össze” – vallotta társairól, és a tanárokat, a zenekari gyakorlatokat is dicsérte. Jazztrombita művész – trombita tanár szakon tanul: elsőéves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, jövőjét tanárként képzeli el. Ott, az egyetemen hallott először a Snétberger Központról egy osztálytársától.
Hogy Ádámnak milyen segítséget jelenthetnek a Felsőörsön töltött hetek, arról leginkább Rebeka és Alex tud mesélni, akiknek már egyéves tapasztalatuk van a központ programjáról. Rebeka arról számol be, hogy rengeteget fejlődött azóta, hogy először átlépte a központ kapuját: azelőtt énektanára sem volt, éppen ezért a felvételi meghallgatáson nem is bízott abban, hogy bekerülhet a képzésbe. Alex sem a zenetanári felkészítésnek köszönhetően jutott el Felsőörsre: másfél éven át édesapja otthon tanította gitározni, zeneelméletben viszont az alapfogalmakkal sem volt tisztában. Ezen a téren is óriási előrelépést ért el a kurzusnak köszönhetően. „Egy év alatt rengeteget lehet itt fejlődni” – vallja, hozzátéve, hogy ehhez persze egyéni szorgalomra is szükség van.
A Snétberger Központ azonban nem csak a képzésben segít: fellépéseket szervez a fiataloknak, és összetartó közösséggé kovácsolja őket. Alex egy nagy családként írja le a kurzusban résztvevőket, aminek nemcsak a diákok, hanem a tanárok, animátorok is a részei. Erre a gondolatra reagálva Rebeka hozzáfűzte, hogy azért is óriási élmény itt tanulni, mert az ország legjobb művészei adják át tudásukat a diákoknak. A központon keresztül önkéntes feladatokat is vállalhatnak: Rebeka Németországba készül, ahol zeneterápián keresztül segítene menekült gyerekeknek.
Amikor a tanulmányaikat követő „nagybetűs életről” kérdezzük őket, Rebeka elmondja: a zenei képzettsége mellett egy másik szakmát is szeretne elvégezni: óvónőnek készül, de nem hanyagolná el a zenét sem, saját zenekarral, saját számokkal lépne fel. Alex a zenéből szeretne élni – ő jövőre érettségizik, aztán OKJ-s képzésen, majd a Zeneakadémián csiszolná tovább tudását, hogy gitártanárként, gitárművészként érvényesülhessen. Azt is fontosnak tartja, hogy valamilyen formában segítse majd a Snétberger Központ működését – tanárként, animátorként, ahogy az élet hozza. Ezt Ádám is fontosnak tartja, ő egyébként minél magasabb szinten szeretne zenét tanítani, illetve saját formációval, saját darabokkal állna színpadra.
Abban egyetértenek, hogy a Snétberger Központ az életük meghatározó része lett. „Akármilyen nagy művész is váljon belőlem” – mondta Alex – „mindig azt fogom mondani, hogy itt kezdtem el zenélni.”