Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a gazdasági növekedés a kormány által tervezett tartományban alakult a második negyedévben, pedig az EU-pénzek kifizetésének üteme csak a következő hónapokban pörög fel, vagyis a növekedés az uniós források nélkül is komoly teljesítménynek számít.
Ugyancsak fontos eredményként emelte ki, hogy az Eurostat szerint a 2010-es 11,6-ról 5,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, és 4,4 millió ember fizet adót a munkája után.
Ez a kedvező tendencia tartani fog következő fél évben is
- mondta a miniszter.
Közölte: egy év alatt 140 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, és 2010 óta 670 ezerrel több ember dolgozik.
Lázár János elmondta: a kormány kész arra, hogy érdemben vizsgálja a foglalkoztatás költségeinek csökkentését, azt, hogy van-e erre reális lehetőség 2018-ig.
Megjegyezte:
a sertéshús áfája csökkentésének kedvező hatása már érezhető, jövőre pedig egyes alapélelmiszerek és az internet áfája is csökken.
Az utóbbival kapcsolatban közölte: van esély a szoros együttműködésre az EU-val az ügyben.
A Miniszterelnökség vezetője arról is beszámolt, hogy adósságcsökkentésre fordítaná a kormány azt a 270 milliárd forintot, amely az állami földek értékesítéséből folyt be. Az összeg sorsáról jövő héten dönt a kormány, ugyanakkor a kormánykabinetek azt javasolják, hogy "a szocialisták által felhalmozott nemzeti adósság" finanszírozására költsék azt.
Megerősítette, hogy a kormány szeptemberben törvényben zárja le a földárveréseket, amelyek során a meghirdetett 280 ezer hektárból 206 ezer kelt el.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. augusztus 18-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Mintegy 30 ezer vevő volt, akik közül 20 ezren 3 hektár alatti területet vásároltak - ismertette a miniszter, aki kérdésre azt is elmondta: a nem értékesített, de megművelhető földekre bérleti jogot létesítenek.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy áttekintették az e-számla helyzetét, a fizetési lehetőséget a tervek szerint 2018. január 1-jével vezetnék be.
Megkérdezték a Modern városok programban rögzített útberuházásokról is. Azt felelte: nem lesz változás ahhoz képest, amit megígértek. Egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy válaszolt: a gáz- és áramszolgáltatást illetően még van esély a csökkentésre, ha a szervezeti átalakítás jó ütemben halad.
Ugyancsak kérdésre Lázár János közölte: Magyarországon az új - az EU-irányelvnek megfelelő - közbeszerzési törvény értelmében nemcsak az ár számít, hanem más - például környezetvédelmi, foglalkoztatási - szempontok is, tehát a legalacsonyabb ár önmagában nem garancia egy beruházás elnyerésére.
Most kezd működni ez a gyakorlat, amelyet ősszel vizsgálnak felül - mutatott rá. A tárcavezető kitért rá: a kormányülésen szó volt a csok-ról, novemberben összegzik a tapasztalatokat, és akkor biztosan mérlegelik az ombudsman legutóbbi javaslatait is.
A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta: az ombudsman kifogásolta, hogy a jelenleg hatályos kormányrendelet kirekeszti a jogosultak közül a húszévesnél idősebb, nappali tagozatos középiskolásokat, az ugyanilyen idős egyetemisták után viszont jár a pénz.
