Mindig megvoltak az adott kor ízlése szerint idealizált nőalakok, akiket a művészek megfesthettek (és közben gyakran… khm… „megfesthettek”), de ennek sosem volt még akkora hatása az igazi, hús-vér nőkre, mint az elmúlt száz-százötven évben.
Tiziano: Urbinói Vénusz (1538)
A folyamat talán a 19. század fűzőivel indult, amikkel látványos alakot érhettek el a hölgyek – más kérdés, hogy ez az alak csak annyira volt természetes, mint a kocka alakú dobozban nevelt dinnyéké. A túlfűzés (tightlacing, de ezt NE írja be senki a keresőbe!!!) viszont koránt sem volt annyira elterjedt, mint napjaink megfelelési kényszere.
Ez már a sminken is érezhető. A smink a hétköznapokban alkalmas lehet apróbb hibák eltüntetésére, ünnepi alkalmakkor pedig ugyanolyan valós társadalmi funkciója, jelzés értéke van, mint a férfiaknál a legtöbbünk által gyűlölt nyakkendőnek. Mostanában azonban a smink hétköznapi viseletté vált, sokan ki sem mozdulnának otthonról máz nélkül.
Random kép Palvin Barbaráról
Ezen azért sem ütközünk már meg, mert a nők ennél sokkal durvábban beavatkoznak a saját megjelenésükbe, egyre megfizethetőbb áron tömhetik ki magukat szilikonnal meg botoxszal. Tíz éve még sokkolt minket, amit Geronazzo Mária művelt magával, ma már igazából fel sem kapjuk a fejünket arra, ha egy nő úgy néz ki, mint a hetvenes évek vicclapjainak karikatúrái.
Valójában ezzel a kényszeres megfeleléssel a nő rosszul jár, mert tele lesz frusztrációval amiatt, hogy nem tudja a saját személyiségét megélni, másokhoz hasonlítja magát ahelyett, hogy önmagához mérné. Közben pedig megfeledkezik az egyszerű közgazdasági alaptételről: az egyedi termék mindig értékesebb, mint a tömeggyártott.
Barbie-gyár: tucatnők tömegtermelésben
Aki beáll a sorba, és hasonulni akar az ideális nőképhez, az végső soron könnyen lecserélhetővé válik; míg aki tisztában van a saját erősségeivel és hibáival, tud az előbbiekre építeni, az utóbbiak ellen pedig dolgozni, az kiegyensúlyozottabb lehet, és már a kisugárzásával beragyogja a szobát. Senki nem fogja azt figyelni, hogy milyen hosszú műszempillákat tett fel aznap. Remélhetőleg egyáltalán nem is használ műszempillákat.
Az persze kétségtelen tény, hogy kényelmesebb és egyszerűbb feloldódni a tömegben, mint úgynevezett személyiséget növeszteni.
