A Pannonfíling talán nem a legnagyobb horderejű esemény a városban, de hozzá kell tennünk: méltatlanul nem az. Különösen az idei programot látva éreztem azt, hogy a maga műfajában egyedülálló rövidfilmes fesztivál kiemelt helyet érdemelne a város kulturális palettáján.
Nemcsak azért, mert a program nemzetközivé nőtte ki magát, a határainkon túlról is érkeztek pályamunkák, hanem azért is, mert minőségi kínálat állt össze: díjnyertes alkotásokat, nemzetközi filmfesztiválokat is megjárt munkákat láthattunk a klubban.
Érdekes tendencia, hogy a korai évekhez képest egyre több animációs filmet neveznek. A Jó étvágyat, bogaram! humorától a Vihar szavak nélkül is sokat mondó romantikájáig széles a spektrum. És ha már a romantikánál tartunk, a szervezők az idén Pannon Love néven különdíjat is hirdettek, amit Kőszegi Tamás nyert el az imént említett alkotásával.
Ráadásul Kőszegi két benevezett filmje közül nem is a Vihar volt az izgalmasabb: a Copyist című alkotása három évig készült; nem véletlenül. A történet ugyan olyan egyszerű, hogy jószerivel nincs is (egyetlen irodai szexjelenetről van szó), a megvalósítás azonban egészen zseniális:
a filmet ugyanis teljes egészében egy fénymásolóval forgatta le.
A vetítést követő beszélgetésen el is mondta, hogy a három év alatt minden egyes képkockával rengeteget kísérleteztek, keresték azokat a pózokat, amik egyfelől realisztikusak, másfelől egy fénymásolóval is látványosan megörökíthetők. A gép memóriájából digitálisan kinyert képekből aztán egy egészen egyedi alkotás jött létre – a rendező erről a folyamatról tavasszal egy TEDx előadáson is beszélt.
Nem Kőszegi Tamás volt az egyetlen, aki több filmmel érkezett Veszprémbe: így tett Füzes Dániel is, aki az Elek Ferencet, Urbán Tibort és Badár Sándort felvonultató Piszkos munka mellett Utolsó Esély című munkáját is nevezte – és jól is tette, mert a második helyet érte el az egy ökölvívó dilemmáját és küzdelmét bemutató rövidfilmmel. De ugyanígy két munkát mutatott be Fazekas Gyöngyi is, felemás sikerrel: Tünemény című, a korzavar jelenségére építkező munkája megosztotta a közönséget és a zsűrit is, a fiatal rendező másik alkotása, a Saudade azonban elnyerte a Pannonfíling fődíját.
„A Saudade egy olyan testvérpárról szól, amelynek egyik tagja külföldön él, a másik pedig Magyarországon maradt. Az ő Skype-beszélgetésüket láthatjuk, amikor döntenek arról, hogy gyerekkori hintájuk végül is melyiküknél maradjon.” – mondta Gyöngyi, amikor a fesztivál után válthattunk néhány szót (beszélgetésünk teljes egészében meghallgatható podcast műsorunk következő, október 11-én megjelenő adásában).
"A film arról szól, hogy az egymástól földrajzilag távol sodródott emberek hogyan találhatják meg a módját, hogy érzelmileg mégis közel maradjanak egymáshoz."
"A saudade portugál szó, más nyelvben nem fellelhető. Jelentése: nosztalgikus, fájdalmas vágy valaki vagy valami után, akit vagy amit szeretsz, de már elvesztettél."
A 12. Pannonfíling Mozgóképes Találkozó díjazottjai:
I. Saudade
(Fazekas Gyöngyi)
II. Utolsó Esély
(Füzes Dániel)
III. Csiga biga
(Skovrán Tünde)
Különdíj: A kórus
(Mészáros T. László)
Pannon Love különdíj: Vihar
(Kőszegi Tamás)
Közönségdíj: Hacacáré
(Cseh Róbert – Váray László és a Colombre Band)