– A Játékszín kvázi a ti „játszóteretek”, ahol ti tehettek javaslatot arra, mit szeretnétek színpadra vinni. Mi indokolta számodra, hogy megrendezd A VoltEmbert?
Éppen 160 éve született Nikola Tesla, aki gyakorlatilag az egész 21. század alapjait rakta le találmányaival – mi mégis alig tudunk róla valamit. Ez a darab többet elmond. Gyerekkori vajdasági barátom, Balázs Attila írta a színművet, és amikor tudomást szereztem róla, azonnal megszereztem, hogy színpadra állíthassam. Ez egy délvidéki projekt: a zeneszerzőnk is délvidéki, aki nagyon nagy örömmel vesz részt a munkában – nálunk otthon Teslának kitüntetett szerepe van.
S mivel egy ősbemutatóról van szó, az mindig kiemelt ünnep egy színház életében. Egy kicsit ugrás a semmibe, mert nincs előélete, nem tudjuk, hogy fog majd elsülni. Valószínűleg akik ismerik a dolgaimat, azok is csodálkozni fognak, mert ez egy teljesen másmilyen színmű. Egy társalgási darab a tudományról, filozófiáról, az életről, a halálról, Istenről, vallásról, és valamilyen szinten talán meg is válaszoljuk a feltett kérdéseket.
– Valóban igen ismeretlen csengésű a darab, és a szavaid alapján úgy tűnik, a létezése neked is meglepetés volt.
Teljes terjedelmében még sehol nem jelent meg. Bozsik Péter egyszer a hónom alá dugott egy Ex Symposiont, abban volt egy részlet, akkor értesültem róla, hogy egyáltalán létezik. Azonnal felhívtam Attilát, hogy küldje át. Ez egy négy részes hangjáték, ha teljes terjedelmében csinálnánk meg, lenne belőle egy öt órás teleregény. Így kénytelen voltam radikálisan meghúzni, leegyszerűsíteni, szereplőket kidobni. A játékszíni produkciók nem arról híresek, hogy sok pénzből készülnének, mert a gazdasági szakemberek szerint nem rentábilisak – én ezt nem így gondolom, de ezt egyelőre el kell elfogadni – így egy szűkebb teret találtam ki, a többi helyszínt pedig vetítéssel vagy televízióadással helyettesítettem. Furcsa darab ez, nagyon összetett szövegrendszerrel, éppen emiatt viszont akinek tetszik, az valószínűleg többször is meg fogja nézni, hogy minden szálat le tudjon követni.
– Barátod, Balázs Attila mennyire követte figyelemmel az alkotófolyamatot?
Azért szeretem a délvidéki szerzőket, mert ők sokkal megengedőbbek, mint a magyarországiak. Így Attila csak szombaton fog szembesülni azzal, hogy mit műveltem az ő egyébként nagyszerű ötletéből. Szerintem hatalmas idea, hogy három halhatatlan embert – mert mindhármukról, Tesláról, Faustról és Hatvani Istvánról is felröppent a pletyka, hogy lepaktált az ördöggel – különböző korokból leültessünk egy szobába, hogy arról beszélgessenek, van-e Isten.
– Említetted, hogy eddigi rendezéseidhez képest teljesen más ez a darab. De azért a rád jellemző humor, gondolom, itt sem maradhat el…
Teljesen más, de azért van benne humor természetesen. Van egy mondat a darabban: „Isten támogatja a futballt, különben nem lenne annyi pénz benne.” – az a kedvencem. Hogy ez mennyire igaz, mutatja, hogy tavaly Magyarországon 6,7 millió színházjegy kelt el, ugyanakkor az összes NB1-es futballmérkőzésnek csak 408 ezer nézője volt. Szóval lehet, hogy Isten valóban szereti a futballt, de esetleg elgondolkozhatnának a kulturális világért és életért felelősök, melyik vonz nagyobb tömegeket és melyiknek van esetleg nagyobb haszna.
– Emellett az előadás nagyon komoly kérdéseket is feszeget: filozófia, természettudomány, vallás is szerepet kap benne. Mennyire hatják át a gondolataidat ezek a kérdések a mindennapokban?
Engem mindig is érdekeltek ezek a dolgok, és roppant érdekes, hogy valahol minden nagy tudós vallásos. Nagyon sokáig nem értettem, miért, hiszen ők azok, akik tudják, miként működnek a rendszerek. Ebben a darabban Tesla aztán nagyjából választ is ad erre a kérdésre.
– A médianapon bemutatott részletekből már kiderült, hogy rengeteg információval bíró előadásról van szó, aminek a megjegyzése még a színészeknek sem egyszerű feladat. Kapcsolódik esetleg egy-egy anekdota a próbafolyamathoz?
Egészen másképp kellett próbálni ezt a darabot. A színészek először megtanulták a szöveget, aztán megértették, majd megérett az egész. Nagyon sokáig nem is piszkáltam őket, mert annyira nehéz és összetett a szöveg, nekik is utána kellett járniuk néhány dolognak, hogy az pontosan mit is jelent, ezért sokkal hosszabb érési idő kellett, mint általában.
Anekdotánk persze van, számtalan, össze is vágtunk belőle egy werkfilmet. De le voltunk terhelve rendesen, a főpróbahéten is minden nap színpadon voltunk másik előadásokban, többször felvettük a vetített részeket is – emiatt néha már annyira kaotikus, mit hol kellene használnunk, hogy alig várom a bemutatót…
– Egy délvidéki projektet mutattok be, a vajdasági gyökereid pedig nem először jelennek meg a rendezéseidnél. Mennyire tudatos ez részedről?
Nem tudatos, csak valószínűleg az a gondolkodásmód, ami ezeket az írókat és történeteket jellemzi, közelebb áll hozzám. A Nikola Tesla iránti szeretet és tisztelet bennünket jobban áthat – de a szerbeket és a horvátokat is –, az iskolában is többet tanultunk róla, mivelhogy jugoszlávnak tartották ezt a Monarchia idején, Horvátország területén született szerbet, aki egyébként egészen jól beszélt magyarul is. Mi úgy tanultuk, hogy Tesla találta fel a rádiót, nem Marconi, és nem Popov. Számunkra ő volt a legnagyobb tudós. És valóban, ha belegondolsz, az 1890-es években ő rajzolta meg a Wireless szimbólumát, ő találta fel a rádiózást, a televíziózás alapjait, a távirányítás, a rádiótelefonok mind az ő gondolatai alapján működnek. Gyakorlatilag ha az életünkben jelenleg funkcionáló összes találmányát kikapcsolnánk egy főgombbal, minden összeomlana.
Egyébként azt nagyon szeretem benne, hogy ő soha nem volt pénzcentrikus. Mikor Westinghouse melléállt a tőkéjével, s így sikerült legyőzniük Edisont a váltóárammal, (ha jól emlékszem) 1 dollár 25 cent/kW-os szerződést kötöttek, de ez rövid időn belül már akkora összeg volt (több mint 12 millió dollár), amit a cég nem tudott fizetni. Tesla ezért egyszerűen lemondott róla.
De nagyon érdekesek a halála körülményei is. Urbánus legendákban számtalan verzió él: egyesek szerint a nácik ölték meg, mert kifejlesztett egy szuperfegyvert az USA-nak. Én ezt nem hiszem, sokkal valószínűbb, hogy amikor ő elhintette, hogy ingyen energiát ad az egész világnak, és mellette a 30-as években bemutatott egy zajtalanul járó, valószínűleg elektromos autót, a kőolaj lobbi összefogott ellene.
Szóval Tesla nekünk nagyon sokat jelent, és ez az előadás tiszteletadás előtte.
