A KRAFT nevű városfejlesztési projektet eredetileg Kőszegen találták ki 2012-ben, és ott is alkalmazták először. Célja, hogy a településfejlesztést a helyi szakemberek bevonásával kreatív módon fenntarthatóvá varázsolja úgy, hogy a fejlesztések ne bontsák meg a város évszázados rendjét, hanem belesimuljanak abba.
Kőszegen első körben olyan emblematikus, művelődés- és helytörténeti szempontból is érdekes és értékes épületeket vontak be a projektbe, amelyek többsége korábban üresen állt, a felújítást követően viszont a helyiek bevonásával új funkciót nyerve működnek. A program megtetszett a kormánynak, és 2014 óta kiemelt projektként kezeli, de civil szervezetek, pályázati ösztöndíj programok és a veszprémi Pannon Egyetem is szerzett már pénzt a fejlesztésekre.
Az eredeti elképzelés szerint a KRAFT abból indul ki, hogy a fejlesztések és beruházások sikerének záloga egy adott térség városai, intézményei, meghatározó gazdasági, társadalmi és közéleti szereplői közötti hatékonyabb együttműködés.
A projekt sikeresnek bizonyult Kőszegen, és ma már minden olyan városra szeretnék kiterjeszteni az elképzelést, ahol a veszprémi Pannon Egyetemnek székhelye vagy kampusza van (Veszprém, Nagykanizsa, Keszthely és Kőszeg). Ezeken az úgynevezett KRAFT Pontokon igyekeznek bemutatni a városokban már jól bevált gyakorlatokat, legutóbb Nagykanizsán a sikeres kerékpáros közlekedés példáit és a lehetséges fejlesztési irányokat vitatták meg. Veszprémben a kulturális szféra és intézményrendszer tapasztalatait, menedzselésének mikéntjét osztották meg a KRAFT pontok képviselőivel a helyi szakemberek.
A hétfőn tartott tematikus napon a Hangvilla épületének és a benne üzemelő szervezetek, szolgáltatók (Veszprémi Programiroda, Mendelssohn Kamarazenekar) és sikeres programjai mutatkoztak be, de a Petőfi Színház, a VeszprémFest, az Utcazene Fesztivál, a Művészetek Háza, a Dubniczay Palota, a Szaléziánum és az Veszprém Agóra működésébe is betekinthettek a négy város delegáltjai.