A KAVOSZ Zrt. országjáró turnéjának második állomása volt csütörtökön Veszprém, amelynek fókuszában az egyszerűsített közbeszerzési eljárások, valamint a kkv-k működését és fejlődésüket elősegítő információk megosztása volt.
Több forrásra van szükség, a béremelés segíthet
Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében a Széchenyi Kártyáról elmondta: A folyószámlahitel Veszprém megyében 15 éve van jelen, mely időszak alatt összesen tizenkétezer alkalommal 57 milliárd forintot utaltak ki a vállalkozásoknak. Sokan igényeltek 2-3 millió forintot, ám a legnagyobb számban azok vannak, akik 5 és 10 millió forintos támogatást kaptak. Ez jól mutatja, hogy a pénz ténylegesen a kicsikhez került, azokhoz, akik számára létfeltétel volt a támogatás - fogalmazott, majd hozzátette:
Azonban a következő időszakban ahhoz, hogy a kkv-k ténylegesen előre kapjanak, figyelembe kell venni, hogy jelentős forráshiánnyal küzdenek. Markovszky szerint látva, hogy míg Magyarországon kétszer annyi kkv létezik, mint Ausztriában, el kell gondolkozni azon, hogy a munkaerő elhelyezkedési probléma mellett az is baj lehet, hogy a jövőben sok embernek nem lesz munkabére, ha nem lesz elég fejlesztési forrás.
Úgy véli, a munkaerőhiány problémája a nagyvállalatokat is érzékenyen érintheti, hiszen a megyében található hat nagy multi könnyen dönthet a leépítés vagy a kivonulás mellett, ha hosszútávon nem sikerül rendezni a kérdést - mondta a kereskedelmi kamara elnöke.
Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a kis- és középvállalkozások több forráshoz jussanak, hogy fel tudjanak zárkózni a piac többi szereplőjéhez. Úgy látja, a napokban bejelentett munkabéremelés segítheti ezeket a folyamatokat.
Túlzó lehet a béremelés
A béremelés kérdését egészen másképpen látja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Gazsi Attila, a VOSZ megyei elnöke szerint fontosak a finanszírozási lehetőségek és az adóváltozások, ám a kormány által javasolt 15 és 20%-os minimálbéremelés mélyen érintheti a vállalkozásokat: emiatt megnő a szürke és feketegazdaság, sokakat pedig csak részmunkaidőre jelenthet majd be a munkáltatójuk. A VOSZ bizakodó a hazai gazdaság állapotát tekintve, de erősnek látja a kormány által mondott számokat, hiszen az emelésre fordított összegek szerintük a fejlesztések elől vonhatják el a forintokat.
Átlátható közbeszerzések
A fórumon több szakértő előadása mellett a Miniszterelnökség Közbeszerzési Szabályozási Főosztályának vezetője, dr. Kovács László is megszólalt. Előadásában az új közbeszerzési törvény alapvető változásairól, az eljárások egyszerűsítéséről tájékoztatta a jelenlévőket, majd elmondta, hogy a változtatások fő céljai között szerepelt az adminisztratív terhek csökkentése és a kis- és középvállalkozási szektor részvételének közbeszerzési eljárásokban való segítése.
Kiemelte, hogy a negatív sajtómegjelenések ellenére Magyarországon egy EU-s felmérés szerint 100%-ban elérhetőek a pályázati pénzek információi az interneten, szemben a skandináv országokéval, ahol ez a szám 30% körüli. Elmondása szerint a vállalkozások alig néznek utána a lehetőségeknek, a jelenlevőket pedig arra bíztatta, hogy járjanak utána, éljenek a lehetőségekkel, hiszen a szerződésektől elkezdve minden fontos részlet megtalálható a világhálón.
Veszprém sikeres pályázó
Porga Gyula polgármester Veszprém 2007 utáni fejlesztéseiről beszélt. Prezentációjában megjegyezte, hogy a város a régió egyik legsikeresebb pályázója, hiszen az előző fejlesztési ciklusban 2013-ig közel 10 milliárd forintnyi támogatást sikerült lehívni, a civil szféra ezen időszak alatt 1 milliárddal lett gazdagabb. 2010 és 2015 között a városban 4 ezer új munkahely jött létre, amely hozzájárult ahhoz, hogy a városban tartósan alacsony maradjon a munkanélküliség. Ez a szám jelenleg 2% körüli, ám a tendenciák azt mutatják, hogy a lakosságszámban évek óta emelkedés tapasztalható.
A város 2020-ig meghatározott fejlesztési tervei között továbbra sincs prioritásváltozás. Már most 11,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet fontossági sorrendben a fenntartható közlekedésre, az élhető városi környezet javítására, a kulturális turizmusra, innovációs gazdaságfejlesztésre és az intézményhálózat racionalizálására fordítanak majd. Ehhez jön még hozzá a Modern Városok program és az Orbán Viktor által odaítélt közel 45 milliárdos összeg, amelynek elköltéséről ITT írtunk (ebből azóta kikerült a 8-as út fejlesztése és a viadukt megépítése is).
Porga Gyula elmondta, 2020 utánra is vannak tervei a városvezetésnek, hiszen 2023-ban megszereznék az Európa Kulturális Fővárosa címet.