1566-ban szabadították fel a veszprémi várat, az esemény egy komplex háborús sorozat része volt. Ebben az évben jött Magyarországra Szulejmán, hogy az általa támogatott Erdélyi Fejedelemséget segítse, és elfoglalja Szigetvár és Gyula várát, mivel ez a két pont akadályozta leginkább a török terjeszkedést.
Miközben Szigetvár ostroma zajlott, az ország más pontjain számos egyéb hadmozdulatot hajtottak végre. Ezek egyike volt az a magyar-bajor seregösszevonás, amelynek során Komárom térségében a bajor Miksa főherceg vezetésével a már ostromlott várakat igyekeztek megsegíteni. Miksának azonban erre nem volt módja, így kénytelen volt elterelő hadműveletekkel lekötni a török erőket. Az egyik ilyen elterelő művelet mellékszíntere volt Veszprém is.
A 10-11 ezer fős magyar-német sereg a Bakony előterében lévő várakat igyekezett megszerezni, e hadművelet során sikerült visszafoglalni Veszprémet is, 1566. június 30-án. A visszafoglalással sikerült megerősíteni a Győrbe és Bécsbe vezető utak védelmét- foglalta össze újságírói kérdésre az akkori eseményeket dr. Fodor Pál, magyar turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.
A kutató Porga Gyula polgármester városházi köszöntője után, a ”Zrínyi Miklós Szigetvár - 1566” Emlékév és az új emléktábla avatásának apropójából tartott előadást „A török hódítás és Veszprém” címmel.
Új emléktábla a veszprémi várban
A program folytatásaként a Hősök Kapujánál leplezték le a vár új emléktábláját (Diénes Attila műve), ahol az emlékév emlékbizottságának elnöke, Dr. Hóvári János mondott beszédet.
„Veszprém hős város, a katonai erények és vitézségek emlékhelye. Ezt bizonyítják az 1956 során a városért harcoló katonák bátor tettei, és az 1566-os események is. Győzelemre egyiknél sem volt esélyük, ám küzdöttek, mert tudták, hogy a harc nem csak a győzelemről, hanem a becsületről is szólt”- fogalmazott.
A becsület gondolatáról szólnak a Himnusz sorai is, amelyet Kölcsey Zrínyi hatására olyan "veretesen tudott megfogalmazni", hogy sorai mai napig velünk élnek. Az a bizalom, amely a Himnusz soraiból a jobb időszakra emlékeztet minket, mindig bíznunk kell - mondta Hóvári, majd kiemelte, Magyarországot az teheti naggyá és erőssé, ha polgárai becsületesen helyt állnak az élet minden helyzetében, és rendületlenül hisznek a szebb jövőben.
„Ha ebben nem tudunk hinni, nagyon nagy baj van.”
Az elnök szerint a becsület mellett nem beszélünk eleget az olyan sikeres magyar hősökről, mint a világtörténelmi jelentőségű Hunyadi János, és az olyan 16. századi hőstettekről sem, amelyek a nagy tragédiák mellett megtörténtek. 1566-ban elesett ugyan Gyula és Szigetvár, viszont Veszprémet és számos más várat a Közép-Dunántúlon a magyar és a külföldi csapatok visszafoglalták. „Veszprém nem csak egy vár volt akkoriban, hanem egy országrész védőbástyája.”