2017. december 14., csütörtök
Szilárda névnap

Napirend előtt: mi lesz a kisvállalkozókkal?

A kkv-k sorsáról, az önkormányzati bérlakásokról és a Min-Tech Kft. önkormányzati megrendeléseiről szólt a novemberi közgyűlés napirend előtti része csütörtökön.

"Az önkormányzat felelősséget érez a városban működő KKV szektor sikerével kapcsolatban, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke viszont - sajtótudósítás szerint - a közelmúltban egy rendezvényen arra utalt, hogy a nagyvállalatok felé kell terelni a munkavállalókat" - fogalmazott interpellációjában Gerstmár Ferenc, az LMP képviselője.

Erről a felvetésről mi is többször írtunk. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy rendezvényen kifejtette, hogy

el kellene gondolkozni azon, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik saját nyugdíjjárulékukat is alig tudják kitermelni, nem lenne-e jobb helyük egy nagyvállalatnál, ahol magasabb fizetésért, biztosabb jövőkép tudatában dolgozhatnának?

Egy másik alkalommal is felvetette ezt, akkor ezt írtuk:

Látva, hogy míg Magyarországon kétszer annyi kkv létezik, mint Ausztriában, el kell gondolkozni azon, hogy a munkaerő elhelyezkedési probléma mellett az is baj lehet, hogy a jövőben sok embernek nem lesz munkabére, ha nem lesz elég fejlesztési forrás.

Gerstmár a közgyűlésen azt kérdezte a polgármestertől, hogy "milyen eszközökkel élt a városvezetés az elmúlt két évben a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása érdekében? Milyen fejlődési pálya áll a KKV-k előtt Veszprémben?"

Porga Gyula azt válaszolta, hogy "elnök úr nem szorul rá, hogy én magyarázzam a szavait". A polgármester szerint egészséges gazdasági struktúra van a városban. A nagy gazdasági társaságok mellett több ezer kis- és közepes, valamint mikrovállalkozás működik. Az árbevétel több mint felét az autóipar adja, a foglalkoztatásban viszont a kkv-k a munkavállalók 68%-át tartják el, jellemzően a szolgáltató szektorban. Hozzátette: egyre meghatározóbb fokmérője a gazdasági fejlettségnek a kreatívipar állapota, és Veszprém ezen a téren nincs rossz helyzetben. A kormány egyébként kifejezetten támogatja a kkv-kat, és a városnak közalapítványa is van ugyanerre a célra, ahogy a foglalkoztatási paktumban is fontos szerepük van a kis- és közepes vállalkozásoknak.

Gerstmár Ferenc szerint ha egy újabb gazdasági válság bekövetkezne, az elsősorban az autóipart súlytaná. Ráadásul úgy látja, hogy a kormány csak szavakban támogatja a kisvállalkozókat, a multik társasági adóját nagyobb mértékben csökkentették, mint a kisvállalkozókét.

A polgármester szerint "a kormányváltás óta folyamatos növekedés van, nemcsak Veszprémben, hanem országos szinten is." 2010 óta négyezer új munkahely jött létre a városban, a helyi vállalkozások több mint 60 milliárd forintot nyertek el uniós pályázatokon.


Forgóné Kelemen Judit, a Jobbik képviselője az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatban kérdezett.

"Hány önkormányzati bérlakás iránti kérelmet utasított el az önkormányzat, ill. annak cége 2016 első tíz hónapjában, Veszprémben? Mik voltak az elutasítások legfőbb okai? Készült-e vagy készül-e olyan felmérés a város megbízásából, hogy a bérlakásaink számát milyen arányban kellene megnövelni?"

Porga Gyula polgármester kifejtette, hogy április óta más rendszerben működik az önkormányzati bérlakások kezelése, azt a VESZOL látja el, ami lakásigényeket fogad be. "Nem a lakásokhoz keres bérlőt, hanem az élethelyzetekhez keres lakhatást", akár piaci alapon is segít a rászorulóknak. Április óta 44 igénylőt önkormányzati lakásban, 5 igénylőt magántulajdonban lévő lakásban helyezett el. A bérlakásállomány szűkös, lenne igény a bővítésre, a gazdasági társaságok egyre nagyobb munkaerőigényt teremtenek, a Veszprémbe érkező munkavállalók lakhatását meg kell oldani, egyrészt munkásszállásokkal, illetve azok számára, akik hosszú távon, a családjukkal együtt is Veszprémben maradnának, meg kell teremteni az ehhez szükséges infrastruktúrát.


Katanics Sándor (Demokraták Veszprémért) két kérdést is feltett napirend előtt.

Előbb arra volt kíváncsi, hogy Veszprém önkormányzata a következő költségvetési évre mekkora szolidaritási hozzájárulással kalkulál?

Felhívta a figyelmet arra, hogy "2017 januárjától az állam működteti jogszabály alapján az eddig az önkormányzat által működtetett iskolákat. Szintén jogszabály írja elő, hogy a 32 000 Ft feletti egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatokat differenciáltan szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli."

Porga Gyula polgármester elmondta: 95 millió forinttal számolnak.

Katanics második kérdésével arra volt kívncsi, hogy 2010 januárja óta napjainkig az önkormányzat vagy intézményei, különösképpen a veszprémi Intézményi Szolgáltató Szervezet, illetve jogelődje az Oktatási és Egészségügyi PMSZSZ végeztetett-e egy építőipari céggel felújítási, beruházási és/vagy karbantartási munkálatokat, és pontosan milyen feladatokat, illetve mekkora értékben?

A kft. döntően intézményi felújítási munkákat végzett, ezek listáját írásban küldi el a polgármester.