– A 2016-os költségvetés bemutatásakor meghirdették a Fiatalok Évét Veszprémben. Hogyan értékeli ezt a tematikus évet?
Erről elsősorban a fiatalok véleményét kellene megkérdezni. Én fontosnak tartom, hogy a költségvetésnek minden évben legyen egy kiemelt üzenete, ez idén valóban a Fiatalok Éve volt. Az volt ezzel a célunk, hogy a veszprémiek még jobban szeressék a közösségüket, ne vágyódjanak el, sőt, térjenek vissza ide. Ehhez nyilvánvalóan szükségesek a lakhatási feltételek, megfelelő színvonalú munkalehetőségek, és fontos az is, hogy a fiatalokat be tudjuk vonni a közéletbe, véleményt formáljanak és megfogalmazzák az igényeiket.
Azt a programot, amire a költségvetésben forrást különítettünk el, szintén ők határozták meg, ők jelölték ki a nekik fontos elemeket. Ebből ered, hogy ösztöndíj programot indítottunk, voltak rendezvények, jelentősebb támogatást biztosítottunk ifjúsági civil szervezeteknek, a csok kedvezményeivel összekötve próbáltunk kedvezményesen telket biztosítani azoknak, akik építkezni szeretnének. Bízom benne, hogy a felsorolt programok közül számos nem csak erre a kiemelt évre szólt, hanem hosszú távon is beépülhet a költségvetésbe. Ilyenek lehetnek az Ifjúsági Közalapítvány pályázati kiírásai, de szeretnénk folytatni az ösztöndíjprogramunkat, valamint a nagysikerű Randi szerdákat is.
– Veszprém volt az egyik Finnugor Kulturális Főváros 2016-ban. Mit jelentett, miért volt ez fontos a városnak?
– Ez egy komoly kihívás és nagy felelősség volt. A Finnugor Kulturális Főváros egy friss program, és azok a települések, amelyek előttünk viselték ezt a címet, jóval kisebbek, mint Veszprém. Mi voltunk az első nagyváros, amelyik pályázott, és éppen ezért máshogy közelítettük meg a témát: próbáltuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amiket a kulturális palettánk nyújt, és szerintem ebben is sikeres évet tudhatunk magunk mögött. Ez nyilván a nemzetközi kapcsolatokban is tetten érhető: finnugor testvérvárosainkból, Rovaniemiből és Tartuból is érkeztek vendégek, akik részt vettek a rendezvényeinken. Célunk volt az is, hogy a magyar kultúrát minél intenzívebben megjelenítsük Észtországban és Finnországban.
Észt kórus Veszprémben
– Szó volt arról is, hogy ez az év egyben felkészülés is a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázatra, amit idén kell benyújtani. Milyen fázisban tart az előkészítés?
– 2017 év vége a pályázat első fordulójának benyújtási határideje, és előreláthatóan 2018 végén hirdetnek győztest. Egyelőre háttérmunkálatok zajlanak, kiválasztottunk egy szakértői stábot, akik segítenek nekünk: egy tanácsadó cég és egy tízfős tanácsadó testület dolgozik velünk. Év elején a városlakókat és a civil szervezeteket is bevonjuk majd a program tervezésébe. Ez egy nagyon izgalmas lehetőség, függetlenül attól, hogy nyerünk vagy sem: a közösségünk átgondolhatja, hogy merre tartsunk. Fontos az, hogy mindenki elmondja a véleményét, minél többeknek legyen meg a maguk kis projektje, amit szeretnének megvalósítani – ilyen jellegű gondolkodást már a CLLD pályázat* esetében is láthattunk. Az Európai Kulturális Főváros projekt meggyőződésem szerint nem csak egy évre szól, olyan minőségű anyagot szeretnénk összeállítani, ami hosszú távon fogja élhetőbbé és szerethetőbbé tenni Veszprémet.
*A CLLD (Community-led Local Development, magyarul Közösség Által Irányított Helyi Fejlesztés) pályázattal az Európai Unió az alulról induló kezdeményezéseket támogatja. Veszprémben egy 24 tagból álló konzorcium jött létre a lehetőség kiaknázására, ami 1,5 milliárd forintos forrásra pályázhat részben infrastruktúra-fejlesztésre, részben pedig soft elemekre, vagyis programszervezésre. A csoportnak 7 gazdasági társaság, 9 közintézmény és 8 civil szervezet a tagja.
– Ha már szóba került a CLLD, Veszprémben főleg közterület-fejlesztésekben gondolkoznak, például a Színházkert és a Laczkó Dezső Múzeum környezetének megújításában. Milyen szerepet szán az önkormányzat ezeknek a belvárosi zöldterületeknek?
– Jó tapasztalatok vannak mögöttünk: a Séd-völgy rehabilitációjának sikerét nem kell túlmagyarázni, a turisták és a veszprémiek is imádják. Az azért is volt példa értékű beruházás, mert az önkormányzat a közterületet újította meg, és a sikeres fejlesztés után vállalkozások települtek a területre. A Jutasi úti lakótelepen is megújítottuk a parkokat, és látható, hogy a lakosok szeretik, használják ezeket.
A Séd-völgy kedvelt szabadidős hely lett
Érezhető, hogy a veszprémiek szeretik a zöldövezeteket, és közben látjuk, hogy a városban ezek több helyen is nagyon rossz állapotban vannak. Ezeknek a tereknek fontos missziója van, ezek azok a helyek, ahol találkozások jönnek létre. Az emberek itt beszélgethetnek, jól érezhetik magukat – ez egy város identitásának meghatározó eleme. Ezért is fontos az, hogy a lehető legtöbb helyen újítsuk meg azokat a közterületeket, ahol erre szükség van. A színház felújítása hozza magával, hogy a Színházkertet is rendbe tegyük, de a CLLD pályázatból a város más részei is profitálhatnak, a lakótelepeken, a kertvárosban is frissíthetjük az elhasználódott agórákat.
– A színház felújítása kapcsán beszéljünk a Modern Városok programról! A kormánnyal kötött szándéknyilatkozat aláírása talán a tavalyi év legfontosabb közéleti eseménye volt, de vannak még kérdőjelek ezzel kapcsolatban. Több elem is volt, amihez a miniszterelnök még részletesebb terveket kért, mielőtt konkrét összegekről megállapodás születhetne, és vannak olyan útfejlesztések, amiknek a támogatását biztosító kormányhatározatot azóta visszavonták. Hogy állunk most?
– Szerintem nemcsak 2016 legfontosabb eseménye volt, hanem a város elmúlt 25 évének egyik legfontosabb eseménye is, hiszen soha ilyen volumenű fejlesztési forrás nem állt Veszprém rendelkezésére. A Települési Operatív Program 11,5 milliárd forintos támogatást biztosít, és a Modern Városok program, ha pontosodnak a számok, 30-40 milliárdot jelenthet. Összesen tehát közel 50 milliárd forintot tudunk rövid idő alatt felhasználni.
Orbán Viktor és Porga Gyula a Modern Városok sajtótájékoztatóján májusban
Fontos, hogy ennek az 50 milliárd forintnak nem az a lényege, hogy minél több mindent építsünk, hanem hogy Veszprém élhetőbb és szeretőbb várossá váljon, és azok, akik itt keresik a boldogulásukat, azok megtalálják.
A miniszerelnök úrral egy keretmegállapodást kötöttünk: a célokban egyeztünk meg egy hosszú tárgyalás eredményeként. Vannak olyan elemei ennek a megállapodásnak, ahol nagyon jól állunk, már a tervezés előtti fázisba kerültünk, készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok; illetve vannak olyan elemek, amik hosszabb kifejtést igényelnek, ezeket szakértők bevonásával készíti a város. Ez megfelelő ütemben zajlik, a legjobb fázisban jelenleg az uszoda van. A megállapodás nagyon sok eleme már idén láthatóan elindul, és sok olyan is lesz, ami 2018-ra és '19-re is áthúzódik.
Egyelőre valóban kikerült a megállapodásból két elem. Az egyik (a 8-as és 82-es utak összekapcsolása) az Aréna bővítéséhez, az uszoda és a jégcsarnok felépítéséhez szükséges – az ottani közlekedési és parkolási nehézségeket meg kell oldanunk. A másik a Pápai és a Jutasi utak összekötése. Ennek az első – a Pápai és a Tüzér utcák közötti – szakasza előkészítés alatt van, az biztosan el fog készülni, a második szakasz, ami az új viaduktot is tartalmazza, valóban kikerült a csomagból ideiglenesen.
December elején voltunk egy egyeztetésen, amin három miniszter is részt vett; ott azt a biztatást kaptuk, hogy a kormány félévente felülvizsgálja az útfelújítások listáját. Mi részletesen megindokoltuk a két út szükségességét, és bízunk a pozitív döntésben. Harcolni fogunk ezért a két útért, Veszprémben nem kell magyarázni, miért fontosak. Bízom benne, hogy elérjük, hogy ezek visszakerüljenek a csomagba.
– Már csak azért is, mert a közlekedés Veszprémben kiemelt kérdés lesz a következő időszakban. Ha a tömegközlekedést nézzük, a volántársasággal csak két évre hosszabbított szerződést az önkormányzat, az indoklás szerint azért, mert szeretnék a közeljövőben újragondolni a helyi járatos közlekedés működtetését. Emellett az intermodális csomópontról is sokat beszéltünk az elmúlt években. Milyen elképzelései vannak az önkormányzatnak a közösségi közlekedéssel kapcsolatban?
– Ha megkérdezzük a városlakókat, hogy mivel elégedetlenek, toronymagasan a közösségi közlekedés állapotát kritizálják a legtöbben, és ezzel én magam is egyetértek. A város jelenlegi úthálózata, parkolási kapacitása a nyolcvanas években alakult ki, az akkori igényeket szolgálja ki, ma viszont statisztikailag minden háztartásra jut egy személyautó Veszprémben. Vannak olyan időszakok, amikor ez zsúfoltságot okoz az utakon.
A megoldás a mi elképzelésünk szerint kétirányú: egyrészt a jelenlegi forgalom áteresztő-képességét bővítenénk, ezért építünk egyes kulcsfontosságú csomópontokban körforgalmat. Idén kezdődik el a kórház előtti csomópont átépítése. Ebben a stratégiában szerepel a Pápai út és a Jutasi út összekötése, ami nyilvánvalóan mérsékelné a belváros forgalmát. A másik irány pedig az, hogy lehetőség szerint csökkentsük a forgalmat. Ebben nagyon fontos szerepe van a közösségi közlekedésnek és a kerékpáros közlekedésnek – emiatt fontos a közterületek megújítása, a kerékpárutak létesítése, az, hogy a megfelelő szolgáltatásokat is oda tudjuk tenni a kerékpáros közlekedés mellé.
Kulcsszerepe nyilván a közösségi közlekedésnek van, azt szeretnénk, ha valós alternatívája lehetne az autózásnak. Ehhez szükséges a jelenlegi autóbuszok teljes cseréje vagy megújítása. Átlagos életkorukat tekintve a megyei jogú városok közül Veszprémben az egyik legidősebbek a helyi járatos buszok, hiányoznak az alacsony padlós járművek, nem is beszélve a környezetvédelmi szempontokról. Emellett a szolgáltatásokban is előre kell lépni: ma már Magyarországon sem ritka a korszerű utastájékoztatási rendszer vagy az elektronikus jegy.
Szükség lenne a buszok cseréjére
A harmadik elem a jelenlegi buszpályaudvar és vasútállomás megújítása – egyik sem válik a városunk dicsőségére a jelenlegi állapotában. Ennek a megoldására született meg az intermodális csomópont pályázatunk. A terveink készen vannak, bízunk benne, hogy minél előbb sikerül forrásokat megmozgatni, mert szerintem kulcsfontosságú ennek az infrastruktúrának a teljes megújítása.
Bízom benne, hogy rövidesen megjelenhetnek az elektromos buszok Veszprémben, fejlődhetnek a szolgáltatások, és ha minden említett fejlesztés megvalósul, talán elérhetjük, hogy a duplájára emelkedjen a helyi tömegközlekedést használók száma.
– A közlekedésnek van még egy fontos része, amiről nem beszéltünk: a megállás. Sok a panasz amiatt, hogy kevés a parkolóhely a városban, lehet-e ezen javítani?
– Minden mindennel összefügg: mint mondtam, nemcsak az úthálózat, hanem a parkolási lehetőségek is a régi igényekhez igazodtak. Már nemcsak a belvárosban érzékelhetők a parkolási nehézségek, hanem a lakótelepeken is. Készültek felmérések arra, hogyan tudnánk a lakótelepek parkolókapacitását növelni; ezeket döntően saját forrásból kell megvalósítani, bízom benne, hogy már az idén bővíteni tudjuk a sűrűn lakott területek lehetőségeit. A belvárosban tervben van a vérellátó parkolójának bővítése, amivel a kórház környékének közlekedési helyzetét javíthatnánk.
– Beszéljünk a sportlétesítményekről! Egyrészt a Stadionról, ami enyhén szólva nincs jó állapotban; másfelől pedig a Veszprém Arénáról, amit a közeljövőben bővíteni fognak, de ennek mikéntjéről keveset tud a közvélemény.
– A Stadion felújítása szerepel a Modern Városok programban, 1,2 milliárd forintos fejlesztési forrás áll rendelkezésünkre. A Települési Operatív Programban egyébként is kalkuláltunk egy 250 millió forintos beruházással, illetve a Magyar Atlétikai Szövetség a futó infrastruktúra javítását támogatja 500 millió forinttal. Ez azt jelenti, hogy a veszprémi Stadiont nagyjából kétmilliárd forintból tudjuk megújítani. A létesítményt sok egyesület használja, legnagyobbrészt persze az atlétikai klub, de a tornaklubunk is méltatlan körülmények között készíti fel a gyerekeket, a küzdősport egyesületeinknek nincs igazi bázisa, tehát fontos, hogy az ő igényeiket is megpróbáljuk kielégíteni. Egyeztetünk az egyesületekkel, rövidesen megbízunk egy tervezőt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével, és ha minden jól megy, akkor 2018 elején a tényleges beruházást is el tudjuk indítani.
A sportinfrastruktúra fejlesztésében három szempontot tartunk szem előtt: az ifjúsági és utánpótlás sportot, a szabadidősportot és az élsportot. Az Aréna környezetében is ennek figyelembe vételével egy komplex fejlesztést valósítunk meg, felépül majd egy jégcsarnok és egy uszoda. Ez utóbbiban figyelünk arra, hogy az ötven méteres versenymedence mellett megfelelő kiegészítő lehetőségeket biztosítsunk a szabadidő eltöltésére is.
A Veszprém Aréna azért is kulcsfontosságú, mert olimpiai helyszín, a 2024-es budapesti olimpia terveiben a kézilabda egyik bázisa ez a létesítmény lesz, és a rendezésnek vannak olyan feltételei, amik miatt szükség van a bővítésre. Magyarország az olimpia mellett több Európa- és világbajnokságra is pályázik, a kézilabda és kosárlabda esetében is kiemelt jelentősége lesz a Veszprém Arénának. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányok készülnek a bővítéshez.
– Végül egy általánosabb kérdés: milyen állapotban van Veszprém közélete, milyennek értékeli a közhangulatot?
– Én mindig büszke vagyok arra, hogy Veszprémre a kulturált politikai vita a jellemző. Vannak vadhajtások, léteznek kulturális és korosztályos különbségek bizonyos közszereplők között, de ha a városi közgyűlésben zajló vitákat kell minősítenem, akkor tényleg büszkék lehetünk arra, hogy kulturált keretek között folynak; nem balhéktól hangos, hanem kiegyensúlyozott munka zajlik. Örülnék neki, ha az ilyen munkamorál és politikai felfogás jellemezné az országgyűlési képviselőnket is, nem pedig a folyamatosan a konfrontálódás keresése. Úgy gondolom, a veszprémiek is ezt várnák a képviselőjüktől. Az idei év történései kapcsán arra is büszke vagyok, hogy a népszavazáson az országos átlagot meghaladó részvétel volt városunkban, és kialakult egy nagy egység, amit szintén fontos hangsúlyozni: még soha nem gondolkodtak ennyien egy irányba ebben a városban, és ez is egy fontos előrelépés.
