Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
15°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
15°C

Fenntartani a stabilitást

2017. január 2. 14:32
Mozgalmas, de sok szempontból pozitív évet zárt az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, a jövőben pedig a legfőbb cél a stabilitás megtartása. Pálmann Judit igazgatónővel beszélgettünk.

Milyen év áll a megyei könyvtár mögött?

Nagyon mozgalmas és munkás évünk volt, azért is, mert ahogy a nevünk is mutatja, nem csak a városban vagyunk jelen, hanem megyei hatókörrel rendelkezünk: 198 kistelepüléssel van szerződésünk, városi könyvtárak bevonásával dolgozunk együtt, a munkánk jelentős részét tehát ez a kistelepülési ellátás teszi ki. 2013-ban került hozzánk a fiókkönyvtári hálózat, ami megint csak sok feladattal, átstrukturálással járt.

Miben sikerült előrelépni?

Komoly vészhelyzetet jelentett egy időben, amikor a liftaknák vízzel teltek meg, emiatt átmenetileg a szolgáltatást is le kellett állítani. Mára szerencsére eltűnt ez a víz, csak a dohos szag emlékeztet rá, de a fenntartóval közösen keressük a megoldást ennek a komplex megoldására.

Szakmai berkekben nagy jelentőséggel bírt a Könyvtárosok vándorgyűlése, amit a Hangvillában, illetve a megyei könyvtár és a Pannon Egyetem épületegyütteseiben rendeztünk meg, több mint 800 fővel, a visszhangok pedig kifejezetten pozitívak. Rengeteg munkánk volt benne, de talán ez ad egy kis muníciót a kollégáknak is. Minden pici sikerben nagyon sok energia van, ide értve a mindennapi működést, és tulajdonképpen a kudarcot is, ha valamiben nem tudjuk átlépni a küszöböt. Az olvasók esetében ez lehet egy félelemküszöb is, amiért nem jönnek be a könyvtárba, mert ezt még tapasztaljuk. Illetve fontos lenne a médiát is jobban megmozgatnunk az eseményeinkkel, ez a jövő nagy feladata lesz.

Örömmel tölt el, hogy stabil és kiegyensúlyozott az állományalakításunk: sikerült a folyóiratlistánkat és az online előfizetéseket is gyarapítani, új dokumentumokat szereztünk be. Korábban nagyon nehéz éveink voltak, most viszont a jogszabályok szerint az állami támogatás 10%-át dokumentum beszerzésre kell fordítani. Ez a mi esetünkben több mint 13 millió forint, ami kiszámítható növekedést eredményez. Ezt az olvasóink is érzékelik és értékelik, így a könyvtárközi kölcsönzés is emelkedett, de a Könyves Vasárnapot is nagy sikerrel tudtuk megrendezni.

Úgy tűnik, lesz egy kis fellendülés a fizetések terén is, végre a kulturális szférában is elindul egy 15%-os béremelés, ami még mindig inkább csak a 0. lépés, de nagyon fontos, mert ebben a szférában 2008 óta nem volt előrelépés. Ez elvándorlással, kontraszelekcióval járt, elfáradtak a kollégák, egy generációváltás is történik, ám ez remélhetőleg idevonz majd új, jó szakembereket is.

Szóba került az imént a kölcsönzések száma. Mennyire nőtt az olvasási kedv 2016-ban?

Nálunk évek óta stagnál, de ez pozitív eredménynek tekinthető. Egységesebbek lettünk, 13-14 ezer körül mozog a regisztrált felhasználóink száma. A személyes használatok száma ugyan csökkent, de aki betér a könyvtárba, az egyszerre több dokumentumot is kölcsönöz. És bár a helyismereti részlegben csökkentett nyitva tartást kellett megvalósítanunk átmenetileg, bevezettük az online regisztráció rendszerét, amivel a kutatás is könnyebbé vált. Nagyon sok olvasást népszerűsítő programunk volt, például olvasópályázatok voltak a gyermekkönyvtárban az EU-s forrásoknak köszönhetően is, ami nagyon fontos, hiszen egyszer a legkisebbekből lesznek az olvasók.

A korosztályt tekintve kik körében volt a legnépszerűbb a könyvtár?

Főleg nyugdíjasok, illetve 14 éven aluliak térnek be, a felnőtt korosztály, családok inkább esténként vagy hétvégén jönnek hozzánk, és kisebb arányban a kamaszok is reprezentálják magukat. Utóbbin szeretnénk javítani. Európai uniós forrásból tervezzük egy digitális labor és oktatóterem kialakítását, hogy ez a korosztály is szívesen töltsön itt időt, ha nem is nyomtatott könyvek olvasásával, de akár az okos eszközeik használatával. Egyelőre még várunk a pályázat kiírására, de ezt nagyon szeretnénk megvalósítani.

Valóban, a könyvtár közösségi térként is funkcionál. Élnek ezzel a lehetőséggel a látogatók?

Nemrég indítottunk egy zenei klubot, kiscsoportos jelleggel, de szépen működik. A felnőtteknél pedig az olvasóklub szélesedik, ha nem is létszámában, de a feldolgozott művek tekintetében, egy pályázat keretében pedig írókat tudtunk meghívni, ami szintén üde színfoltja volt az intézménynek. Emellett helyet biztosítunk civil kezdeményezéseknek is, hiszen mi a város polgáraiért vagyunk. Jók a kapcsolataink, bár teljesen elégedettek nem vagyunk, de volt például egy nagyon jó kiállításunk a Bakonykarszt Zrt.-vel, és az is büszkeséggel tölt el bennünket, hogy mi juttattuk el minden könyvtárba az országban az AutiSpektrum Egyesület Csillagbusz című kiadványát.

2017-re milyen terveket, célokat tűztek ki?

Remélem, hogy sok lehetőségünk lesz pályázni, mert bár a megyei könyvtár 400 milliós költségvetése soknak tűnik, rengeteg a feladatunk, és fejlesztési forrást a fenntartó önkormányzat nem tud biztosítani. Szeretnénk megvalósítani a helyismereti dokumentumaink, a 19. századi folyóiratok, hírlapok digitalizálását, visszakereshetőségét. Jó lenne együttműködni ez ügyben a közgyűjteményekkel is, így teljessé téve a veszprémi anyagot. Szeretnénk a programjainkat is színesíteni, átlépni azt a bizonyos ingerküszöböt. Persze ehhez jól jönne egy kis kávéház az intézményen belül, de valljuk be, a fizetőképes kereslet ezt nem tudná fenntartani, és az udvarban egyébként is itt van az Íródeák, mint kellemes hely. A legnagyobb kívánságom ezen felül, hogy ne legyenek vis maior jellegű problémák, mert egyelőre a gyermekkönyvtár Iskola utcai vizesedését is meg kell oldani. Elsősorban pedig stabilitásra szeretnénk törekedni.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. ma 2:41 ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   2024. március 27. 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.