Boros Bánk Levente a köztévében azt mondta, a decemberben mért pártpreferencia-adatok nem térnek el a 2016 egészében mért adatoktól. A tavalyi év a kormánypártoknál a migrációhoz és az ahhoz kapcsolódó népszavazásról szólt, és ez leképeződött a pártok támogatottságában is. Úgy vélte, míg a kormánypártok megerősödtek a migrációellenes kampányban, addig az ellenzéki oldalon "helykeresés" zajlott, utalt a Jobbiknál és az MSZP-nél lezajlott pártelnökválasztásra.
A Századvég decemberben mért adatai szerint a Fideszt a választók 32, a Jobbikot 11, az MSZP-t 10 százaléka választaná, ha most lennének a választások, a DK, az LMP és az Együtt pedig nem érné el a parlamentbe jutási küszöböt. A Publicus Intézet által mért adatok sem sokban különböznek: a Fideszre 25, a Jobbikra 11, az MSZP-re 12 százalék szavazna. A bizonytalanok tábora aránylag magas mindkét közvélemény-kutatónál; a Századvég 38 százalékot, a Publicus Intézet 45 százalékot mért, ami Boros Bánk Levente szerint jellemző arány, tekintve, hogy két választás között vagyunk. Ez az arány azonban csökkeni fog, ahogy közeledik a 2018-as választás - tette hozzá.
A politológus szerint a kormánypártok elsődleges üzenete a kormányzati eredmények bemutatása lesz, ugyanakkor az ellenzék jelenleg felkészületlennek tűnik, nekik az elsődleges feladatuk a stratégia kitalálása.
Boros Bánk Levente szerint az ellenzéki pártok "nem valami mellett", hanem "valami ellen" kampányt folytatnak majd, de az embereknek el kell magyarázniuk, hogy miért lennének kormányképes erők. "Jelenleg káosz van az ellenzékben" - vélte -, hiszen most még nincs pozitív üzenetük. Jelenleg inkább a kormánypártok legyőzése a cél, de ez a stratégia a kormányzóképességet kevésbé bizonyítja - közölte.
