Mi is az influenza?
A szakirodalom szerint akut vírusos légúti megbetegedés, melyet hirtelen kitörő láz, hidegrázás, fejfájás, rossz közérzet, köhögés és nátha kísér. Az esetek rendszerint járványosan jelentkeznek. A betegség súlyát gyors terjedése, nemegyszer több országra vagy földrészre kiterjedő méretű járvány előfordulása és magas halálozása adja.
Az influenza elnevezést laikusok és szakemberek is gyakran helytelenül használják olyan légúti fertőzésekre, melyeket nem az influenzavírus okoz. Nem is csoda, hiszen a klasszikus tünetek mellett rengeteg egyéb panasz is jelentkezhet, mint például hányinger, végtag- és izomfájdalom, torokfájás, szárazköhögés, hörghurut, hátfájás, illetve égő mellkasi fájdalom.
Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszögéssel, beszéddel) terjednek. A különbség a terjedés gyorsaságában áll. Közösségek (iskolák, munkahelyek) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra. A helyi járványok kialakulásához elég néhány nap, az országos járványok hazánkban általában januárban kezdődnek és 8-10 hétig is eltartanak.
Típusai
A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek évről-évre változatlanul a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Ezek egymástól klinikailag elkülöníthetetlen fertőzéseket okoznak, míg a C típus rendszerint enyhe megbetegedéssel jár.
Az A típuson belül olyan altípusok is keletkezhetnek, melyek a húszmillió ember halálával járó 1918-as spanyolnáthához hasonló világjárványt is okozhatnak, illetve a jelenleg is emberi megbetegedéseket okozó H3N2 és H1N1 vírusok is az A változat altípusai. Továbbá nem csak emberekre, hanem néhány állatfajta (sertésekre, lovakra, szárnyasokra) is veszélyt jelent.
A B típusú fertőzés általában enyhe légúti panaszokkal jár, de 3-5 évenként visszatérő ciklusban jelentős számú megbetegedést eredményez, sőt akár halálos is lehet. A B variáns csak embereket fertőz meg.
A folyton változó vírus
Az influenza tulajdonképpen annak köszönheti veszélyességét, hogy minden évben más. Ez ránk nézve annyit jelent, hogy a kapott védőoltás csak a vírus azon formájával szemben nyújt védelmet, amellyel szemben a vakcinát kifejlesztették. (Más vírusok, plédául a bárányhimlő esetében egyetlen oltás egész életre védelmet nyújt.) Az oltást tehát évente kell ismételni.
Hogy az orvostudomány mégis képes minden évben vakcinát készíteni az új struktúrájú vírussal szemben, az annak köszönhető, hogy az influenza bizonyos részei csak lassan és kis mértékben változnak meg.
Influenza vagy nátha?
Lényegében mindkét esetben légzőszervi megbetegedésről van szó, a vírus viszont nem ugyanaz. Tünetek tekintetében eleinte nehéz különbséget tenni, hiszen mindkét betegségnél influenzára utaló jelekkel találkozhatunk. 2-3 nap elteltével azonban már határozottabban mutatkozhatnak intenzívebb tünetek, mint az elhúzódó láz, izomfájdalmak, fáradtság és száraz köhögés, amelyek már egyértelműen influenzára utalnak.
A megfázás kevésbé gyötör meg minket. Nem okoz súlyos egészségügyi problémákat és nem igényel kórházi ápolást sem. Az influenza ezzel szemben időben elhúzódó és olykor visszatérő tünetekkel jelentkezik, ráadásul igen komoly szövődményeket is okozhat.
Ha köhögsz, tedd a szád elé a kezed, ha betegnek érzed magad, ne menj emberek közé, mosd meg a kezeidet, kerüld a szemeid, az orrod vagy a szád érintését.
Szövődmények
A gyengeség, kimerültség és izzadás több napig, esetleg hetekig megmaradhat, sőt előfordulhat, hogy a láz 5 napig is kitart mindenfajta szövődmény nélkül.
Amennyiben a láz, köhögés és más légúti panaszok még 1 héttel később is észlelhetők, másodlagos baktériumfertőzés valószínűsíthető. Agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás a ritka szövődmények közé tartozik, és esetleges kialakulásuk a lábadozási időszakban következhet be.
A Reye-szindróma az influenza (és az egyéb vírusos betegségek) ritka és súlyos szövődménye, melyet agyvelőbántalom, zsírmáj, vércukorszint-csökkenés, vérzsírok felszaporodása jellemez. Elsősorban kisgyermekekre veszélyes. A szindrómát gyorsan kialakuló májelégtelenség és agyvelőbántalom jellemzi, halálozási aránya 30%. Kialakulása ismeretlen, az aspirin rizikótényezőként szerepelhet. A vírusfertőzéstől számított 2-3 héten belül egyidejűleg jelenik meg a vércukorszint-csökkenés, a májenzimek szintjének emelkedése, a vér ammónia szintjének emelkedése és az értelmi állapot változása.
Véres köpetürítéssel járó hörghurut és tüdőgyulladás rövid idő alatt kialakulhat. Különösen súlyos és gyors lefolyású esetekben 48 órán belül halálos szövődmény alakulhat ki.
A súlyos szövődmények kórházi kezelést igényelnek, melyek főleg a 12 év alatti gyermekek, 65 év feletti idősek, illetve a tüdő- és szívbetegek életét veszélyeztetik.
A cikk megírásában Dr. Dienes Csaba Emil háziorvos és foglalkozás-orvos írása volt segítségemre.