Levágott emberi fejek, megkínzott állatok, gyermekpornográfia - vannak, akik teljes munkaidőben nézik és szelektálják az ehhez hasonló gyomorforgató tartalmakat. A Facebookra föltett, törvénysértő vagy ízlésromboló dolgok eltávolításáról van szó, bár a tisztogatást nem a nagy közösségi hálózat – sokak szerint egyúttal a világ legolvasottabb hírlapja – alkalmazottai végzik, hanem külső szolgáltató.
Nem gépekkel, nem algoritmusokkal, hanem emberekkel. A válogatás szempontjai nem nyilvánosak, de a Süddeutsche Zeitung tényfeltáró riportjából nemrég kiderült, hogy a válogatás szabályai egy szerkesztőség munkájára és irányelveire hasonlítanak. Beleértve azt is, hogy nem kell mindent eltávolítani, ami valakit sérthet, mert az embereknek szükségük van a kellemetlen infomrációkra is ahhoz, hogy véleményt tudjanak alkotni.
Donald Trump egy sajtókonferencián hamisnak nevezi a CNN-t, Amerika egyik legismertebb hírcsatornáját.
Ha ez így van, miért nem küzd a Facebook a közéletet felkavaró álhírek ellen is? Miután Donald Trump amerikai elnök megválasztásában nem kis szerepet játszottak az álhírek és az azokat terjesztő robotok, az őszi választásra készülődő német pártokat is aggasztja az elektronikus népámítás felerősödése.
Az utóbbi hetekben tehát a nagy pártok sorra álltak elő törvényjavaslatokkal, a kormány pedig meglehetősen komoly intézkedéseket fontolgat. Három igazságügyi miniszter például azt szorgalmazza, hogy az üzenetgyártó, hírtovábbító robotok működtetése ezentúl büntethető legyen.
Kép: AFP / Stringer
Angela Merkel népviseletbe öltözött szíriai lányokkal egy törökországi menekülttáborban. Az interneten a kép olyan szöveggel terjedt, mintha a kancellár gyermekházasságba kényszerített menyasszonyokat üdvözölne.
A Facebooknak borsódzik a háta az efféle kötelezettségektől. „Nem akarjuk eldönteni, mi az igazság” – mondta Sheryl Sandberg igazgató a Bild német napilapnak. Az Európai Tanács főtitkára, a norvég Thorbjorn Jagland osztja az igazgatónő véleményét.
Jagland kifejtette, jobb, ha az állam mindaddig nem avatkozik be, amíg nem nyilvánvalóan törvénybe ütköző hírek jelennek meg. Ez ugyanis egyfajta cenzúra lenne. Vannak részei a világnak és Európának, ahol érezhető, mire gondolhat Jagland, amikor attól tart, hogy egyik-másik kormány hamar berekeszthetné az ellenvélemények körüli vitákat, ha álhírnek minősítené a nemkívánatos állításokat.
Na de hol van a megoldás? Az USA után Németország a második hely, ahol a Facebook külső partnerhez fordult. Németországban a Correctiv közhasznú oknyomozó iroda vállalta elsőként, hogy ellenőrzi azoknak a közléseknek legalább egy részét, amelyeket felhasználók bejelentettek. Törlésre ugyan nem vállalkozna a Facebook, sőt a poszt továbbra is megosztható maradna, de jeleznék a független szakértők kételyeit, és link mutatna a helyreigazító szöveghez.
A baj az, hogy az álhírek, a rágalmak, a becsületsértések pillanatok alatt elterjednek, és mire megtörténik a tényfeltárás, elkészül a cáfolat, megjelenik a figyelmeztetés, addigra a rémhírterjesztők már beláthatatlan előnyre tettek szert.
Logikus, hogy a kavaró algoritmusok ellen leleplező algoritmusokat kellene bevetni. Ilyen kutatások már folynak, de hatékonyságukról egyelőre megoszlanak a vélemények. Néhány hete a mesterséges intelligencia két amerikai szakértője, Dean Pomerleau és Delip Rao létrehozta a Fake News Challenge weboldalt. A szakértők arra buzdítják a világ kutatóit, hogy fél éven belül olyan programot írjanak, amely az esetek legfeljebb tíz százalékában téved. 71 csapat és több száz önkéntes vállalta, hogy olyan szoftvert hozz létre, amely megbízhatóan felismeri az álhíreket.
A tudományos alapok már megvannak: tudósok kis csoportja másfél évtizede foglalkozik hazugságok gépi felismerésével. Lényegében szövegfelismerésről és tartalomelemzésről van szó. Meglepő módon a gépek máris jobban teljesítenek az embernél – igaz, leginkább csak azért, mert az emberek többsége nem rutinos hazugságfelismerő.
Victoria Rubin kanadai információkutató kísérletei szerint az emberek nagyjából a pénzfeldobáséhoz hasonló 53 százalékos eséllyel indulnak, ezzel szemben a gépek már 63 százaléknál tartanak (ami szintén nem túl sok), bár ennél sokkal jobb arányban tudják szűrni a szatírát. Nem boldogulnak viszont akkor, ha valaki a saját szavaival adja vissza mások hazugságát. Hiszen ha valaki már elhitte, amit továbbad, akkor voltaképpen nem is hazudik.
Korábbi Hétvezér hasonló témában:
Hollywood lesz az igazság új őre? - vehir.hu
A média hitelessége a béka feneke alatt, egyre inkább úgy tűnik, hogy nem tudja ellátni azt az ellenőrző szerepet, amit az elmúlt évszázadban betöltött. Szerencsére van, aki átveszi a helyét.
