A Brit Orvosszövetség ajánlása szerint ne nevezzük várandós kismamának a terhes nőket, mert az megsérti a transzgender és egyéb lakosság érzéseit. Ezért célszerűnek látták kiemelni, hogy az a helyes, ha az áldott állapotban lévő nőket „terhes személyek”-nek nevezik, s ezzel már nem sértik a transzgender (tehát nemüket váltó) és interszexuális lakosság érzéseit. Ezzel a múlt heti, a Pesti Srácokon is megjelent hírrel kezdte monológját Bayer Zsolt Veszprémben, majd a liberalizmus és a kereszténység közti kapcsolatot feszegette.
A nyugati liberális demokrácia ma úgy tekint a keresztény elvek szerint működő politikai szervezetekre, mint valami csodabogarakra, akiknek hamarosan lejár az idejük, pedig ők az egyetlenek, akik a legidealisztikusabb módon szervezkednek, bár való igaz, hogy ezen értékrend mentén „közéletet csinálni lehetetlen vállalkozásnak tűnik”- fogalmazott a városi KDNP tagjai előtt Bayer.
Amikor a liberalizmus, mint ideológia és eszme az ember kezébe került nagyszerű, és csodálatos volt, maga volt a nemzetté válás kulcsa. Az ember természetéből adódóan azonban hajlamos arra, hogy elbíbelődjön bizonyos dolgok továbbgondolásával, ez juttatott el minket arra a szintre, hogy a terhes anyákat holnaptól terhes személyeknek hívjuk majd.
Mi lesz a következő? Az anyák napja helyett a terhes személyek napját fogjuk majd ünnepelni? Lassan már az is bűn, ha valaki fehérnek születik, és heteroszexuális. Pedig nem az- elmélkedett Bayer, aki szerint annyira abszurd helyzettel állunk ma szemben, mintha a Monty Python egyik forgatókönyvét olvasnánk.
Bayer úgy véli a nyugati típusú demokrácia ma az összeomlás szélén áll. Ha körülnézünk a mai világban, láthatjuk, hogy mivé lett a nyugati típusú demokrácia, mit tett a tőkés globális kapitalizmus és a nemzetek felettiség. „Perceken belül összeomolhat minden”- mondja, majd hozzáteszi, a történelem egyik legnagyobb tanulsága az, hogy ha egy ideológia maga alá temet mindent, akkor annak romjain homlok egyenest az ellenkezője fog kivirulni- utalt a kereszténység nemzetmegtartó erejére.
„Hiába tesz tönkre mindig mindent az ember, csodálatos, hogy mindent újra tudunk kezdeni”
- fogalmazott.
Az ember ma itt tart. Istent játszik, és az apukákkal akar születni. „Elvesztettük a kapcsolatot az idővel, se múltunk, se jövőnk nincs. Maximum egy hétre gondolkodunk előre, miközben bele vagyunk őrülve a fejlődésbe, a növekedésbe és a sebességbe. Pont olyanok vagyunk, mint Voltaire Candide-jában Panglosz mester”- mondja Bayer.
Totális zombiként él ma a nyugati ember, de szerinte pont ez jelenti a reménységet, hiszen a kommunizmus és liberalizmus is hiába akarta mindig elvenni és lenyomni a kereszténységet, az eddig mindig kiállta az idő próbáját. Mi juttattuk ide a világot, ezért nekünk is kell megváltoztatni azt”-mondta.