2017. március 25., szombat
Irén névnap

Egység a különbözőségeinkben

Hogyan tud működni egy házasság a két fél különbözőségei ellenére? Többek között erről tartott előadást Ther Antal és felesége, Ther Antalné Ágnes a Házasság Hete kapcsán szerdán, a Gourmandia Étteremben.

A program a veszprémi Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, illetve a Civil Ház szervezésében valósult meg. Varga Endre, a program vezetője az este kezdetén elmondta: céljuk, hogy felhívják a figyelmet a sokszor kiveszőben lévő értékekre. Sajnos a házasság is lassan ezek közé sorolódik. Használjuk, aztán ha úgy véljük, elromlott, eldobjuk. Pedig ami elromlott, azt még meg lehet javítani, és akár sokkal jobb is lehet, mint az új – jelentette ki.

Varga EndreVarga Endre

Ezt a gondolatmenetet támasztotta alá az est két meghívott vendége, a Ther házaspár is, akik a Magyar Schönstatt Mozgalomban is részt vettek. Mondjuk, hogy a hasonló a hasonlót vonzza, de mivel mind egyéniségek vagyunk, végső soron mégis csak különbözünk.

A különbözőségeken túl lehet lendülni, sőt kell is, hiszen egy közösség és egy párkapcsolat mibenléte is attól függ, miként tudjuk megélni azokat.

Ther Antalné, Ther AntalTher Antalné, Ther Antal

A két előadó több példát is felhozott, miből fakadhatnak a különbözőségeink. Gyakori probléma például, hogy a két félnek eltér a tempója. A gyors párhuzamosan több mindent is el tud végezni, de nem biztos, hogy be is fejezi a feladatokat, a lassúval ellentétben. Együttműködve viszont minden elkészül, még ha nem is tökéletesre.

A pár szerint ugyanígy problémát jelent, hogy a mai világ a gyorsaság megszállottja, pedig azt nem érvényesíthetjük az életünk minden területére, különösen a döntések esetében. Van, amire időt kell hagyni, hogy gyümölcsöző eredményt érjünk el.

Már csak abból kifolyólag is, mert minden lélektípus – szangvinikus, korelikus, flegmatikus, melankolikus – máshogy reagál egy-egy szituációra. Van, aki gyorsan dönt és reagál le dolgokat, más éppen ellenkezőleg, és ez nem feltétlenül könnyű, amikor két eltérő típus találkozik egy párkapcsolatban, de épp a különbözőségeikkel egészíthetik ki egymást.

Mások vagyunk a szenvedélyünk és az ösztöneink szerint is, de eleve a női és a férfi gondolkodás is eltér, noha bizonyos mértékben minden emberben megtalálható mindkét jelleg. Míg a férfiakra inkább a logikus gondolkodás a jellemző, a nők intuitívak, rátapintanak fontos dolgokra. Előbbi a részleteket nézi, utóbbi az egészet. Ma azonban roppant arrogáns lett a gondolkodásunk, túlságosan eluralkodott a férfias gondolkodás, pedig nem szabadna kiszorítani utóbbit sem. A páros szerint ugyanakkor a női egyenjogi mozgalmaknak nem biztos, hogy arra kellene koncentrálniuk, hogy egy nő is meg tudja csinálni ugyanazt, mint egy férfi, hanem megmutatni, miben jobbak a nők a férfiaknál.

Meg kell tanulnunk egymáshoz csiszolódni, és elfogadni a másikat. Azzal rengeteget tanulhatunk, ha megpróbálunk alkalmazkodni a másik gondolkodásához, anélkül persze, hogy feladnánk önmagunkat. De azt tudni kell, hogy a két nem a párkapcsolatról is másként gondolkodik, de ez nem jelent végzetes problémát.

A különbözőségeink mindig el fognak kísérni bennünket, egy házasságban is. A megismerkedés kezdetén még valószínűleg imponálni fognak majd a másik fél eltérő tulajdonságai, szokásai, aztán amikor jönnek az első zökkenők, már változik a helyzet. Kis harcok nélkül nem lehet megúszni, de túl lehet jutni a válságokon, ha meglátjuk a másik pozitív tulajdonságait. És ne ijedjünk meg attól, hogy a harcok újra és újra előjönnek, mert az bizonyos szempontból természetes. Csupán arra kell ügyelni, hogy ne kritikával és elégedetlenséggel álljunk hozzájuk, mert az csak a frontvonalakat erősíti meg, a szeretet és az elfogadás viszont előrevisz, a jobb felé.

A társunkon keresztül nevelődhetünk, megszabadulhatunk hibáinktól és gördülékenyebbé válhatnak a hétköznapok.