Arnóczky Pál rehabilitált ezredes élete nagy álma vált valóra azzal, hogy megjelentethette önéletrajzi vallomását, amelyben végigkalauzolja az olvasót kalandos életútján: őszintén mesél Békés megyei gyerekkoráról, a szovjet hadifogságról, 1956-os szerepvállalásáról majd Svájcba meneküléséről és végleges hazatéréséről is. Posztumusz, a sors fintoraként ugyanis a könyv pénteki, hivatalos bemutatóját már nem érhette meg – 3 nappal ezelőtt, 94 éves korában elhunyt.
– Egyszerre szomorú és boldog ettől ez az esemény – kezdte Porga Gyula polgármester köszöntőjét a Városháza Kossuth termében. Szomorú, hiszen Pali bácsi már nem lehet közöttünk, és mégis örömteli, mert egy hihetetlen életpályába tekinthetünk be, amely ugyanakkor nagyon hasonló sok sorstárséhoz. A személyes hangvételű történet pedig képes a mai fiatalok előtt is hiteles történetté tenni 56-ot, közelebb hozni hozzájuk a történelmet, megérteni és átérezni azt. Arnóczky Pál élete és hazaszeretete mindenki számára példás lehet, és azt is bizonyítja, hogy nincs olyan történelmi kor, amit tisztességgel és szorgalommal ne lehetne átvészelni – fogalmazott a polgármester.
– Arnóczky Pál könyve valóban jól megírt, izgalmas kordokumentum, mindamellett egy érdekes személyiség bemutatkozása is – ismertette a könyvet dr. Holló József nyugalmazott altábornagy.
Arnóczky Pál 1923. február 24-én született, egy nagyon szegény, Békés-megyei családból indult mérnök katonatiszt volt. Kivételes érzéke volt az elektronikához, telefonműszerész lett, 1943-ban azonban besorozták, majd négy évre szovjet hadifogságba került.
A katonai szolgálat nem múlt el nyomtalanul, s már akkor is jól látszott hazája iránti szeretete. 1949-ben belépett a Honvédségbe, mellette híradó tiszti iskolát végzett. Diplomát a Műegyetemen szerzett, ahol azonnal alkalmazták is előadóként.
Az 1956-os forradalom kitöréséig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia rádiótechnikai tanszékén oktatott; a szabadságharc alatt emberéletek sorát mentette meg, 56 tisztaságáért és dicsőségéért rengeteget tett. 1957 januárjában azonban menekülnie kellett. Svájcban talált menedékre, ahol továbbtanult és családot alapított, míg itthon lefokozták és életfogytiglanra ítélték. Az ÁVH azonban sosem hagyta nyugton, 1979-ig folyamatosan jelentettek róla, még volt feleségét is megpróbálták besorozni, ő azonban ellenállt.
Az emigrációban kutató, fejlesztő mérnökként számos fontos tudományos találmányt jegyzett, melyeket főleg mélytengeri fúrásoknál hasznosítottak. Szerénységét jelzi, hogy ezeket akár honorárium ellenében is átadta nagy cégeknek, amelyek ma az ő munkái alapján tudnak jól dolgozni – mondta el Holló József. Emellett rengeteget adományozott idehaza is.
Arnóczky Pált végül 1991-ben rehabilitálták, visszakapta rendfokozatát. 1992-ben előléptették, nyugalmazott mérnök őrnaggyá, majd a forradalom 50. évfordulója előtt nyugalmazott mérnök ezredessé. 2015-ben, fokozódó honvágya miatt végleg hazatért, Veszprémben, az Életöröm Idősek Otthonában töltötte idejét és dolgozott Bati János főszerkesztő segítségével könyvén, melyből nagy örömére két példányt még a megjelenés előtt megkapott, sejtve, hogy talán nem éri meg a bemutatót.
Óriási jelentőségű, hogy a kötet megjelenhetett, hatalmas emlékezés egy kiváló emberre, aki megcsinálta 56-ot. Egy igaz, magyar ember története ez a könyv, amely közelebb hozza hozzánk a mérnök katonatiszt kálváriáját és a vidéki szegény emberek életét is, az egyszerű emberek harcát – zárta gondolatait Holló.
A könyv összesen 2000 példányban jelent meg, melyet az ország mind az 1500 könyvtárába eljuttatnak.
Arnóczky Pállal korábban mi is beszélgettünk. Itt meghallgatja a vele készült podcast adásunkat.