Oláh György Budapesten született 1927. május 22-én. A Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, 1949-ben diplomázott. 1954-től 1956-ig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, és ekkor kezdte a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait.
Az 1956-os forradalom leverése után családjával elhagyta Magyarországot, előbb Kanadában, majd az Egyesült Államokban élt. 1977-től a Dél-kaliforniai Egyetem professzora és a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatója volt. A karbokationok kutatásában elért eredményeiért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott. 2001-ben a Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki.
