2017. április 24., hétfő
György névnap

Nagyobb Aréna, 'eredetibb' színház

A Modern Városok Program keretében megkezdődtek a Petőfi Színház rekonstrukciójának és a Veszprém Aréna bővítésének tervezési munkálatai. A program idei fejleményeiről Lamos Péterrel, a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodájának vezetőjével beszélgettünk.

A 2017-es veszprémi fejlesztéseket forrásuk szerint három kategóriába sorolhatjuk: a Területi Operatív Program (TOP) révén uniós pénzekhez, a Modern Városok Program révén a magyar központi költségvetéshez férhetünk hozzá, míg a város saját forrásai egy részét is fejlesztésekre fordítja. Lamos Pétert arra kértük, hogy a legnagyobb volumenű, a lakosság mindennapjait leginkább érintő terveket ossza meg velünk.

Interjúnk első részét az uniós és a saját forrásból megvalósuló fejlesztésekről itt olvashatják.


– Milyen előrelépések várhatók a Modern Városok Programban?

– Két támogatói okiratot már aláírhattunk: a Petőfi Színház rekonstrukciójának előkészítésére 50 millió forintot kaptunk, illetve az Aréna bővítésének előkészítésére 25 millió forintot biztosítottak. Mindkét épületnél tárgyalnunk kellett a szerzői jogok birtokosaival – mivel nem mondtak le a szerzői jogaikról, így valamilyen szinten kötött pályán mozgunk.

Lamos PéterLamos Péter

– Mit jelent az épületek esetében a szerzői jog?

– A szerzői jognak két lába van, az egyik a vagyoni jellegű jog, a másik a személyhez kötődő jog. A vagyoni jellegű jogáról, tehát a tervdokumentáció felhasználásáról, az épület átalakításáról a tervező lemondhat, vagy a megrendelő kivásárolhatja. A személyhez fűződő jogokról nem mondhat le a tervező, ez haláláig – sőt még az után is egy ideig – fennmarad. Az épületek átépítésekor meg kell keresni a jogtulajdonos tervezőt, és az ő hozzájárulását kell kérni. A Petőfi Színház esetében az 1980-as átépítés szerzői jogtulajdonosa a Középülettervező Zrt., az Arénánál pedig a Pannonterv-Veszprém Kft.

– Milyen feladatok állnak előttünk e két épület esetében?

A Petőfi Színház egy országosan védett műemlék, itt először fel kell térképeznünk a meglévő állapotot, értékleltárt, építéstörténeti tudományos dokumentációt kell összeállíttatnunk, majd komoly engedélyeztetési folyamat vár ránk. Szeretnénk egy ingatlanforgalmi szakértői anyagot, a szabályozási tervmódosítást és magának a koncepciónak a lefektetését is ebben a csomagban elkészíttetni. A kiindulási alap, hogy a színház föld alatti épületszárnyát elbontjuk. A színház és a Korona vendéglő között volt egy azóta elbontott épület, amit visszaépítenénk az eredeti állapotába, ide költöztetnénk a föld alatti kiszolgáló funkciókat, míg az irodákat a volt zeneiskola épületébe telepítenénk át. 2017-et ennek a tervezésnek szenteljük, és 2018-ban elkezdődhet a kivitelezés. Először a költözést kell megoldanunk: a Petőfi Színháznak egy ideiglenes befogadó térre lesz szüksége, ahol az átmeneti időszakban működhet. Ha 2018-ban elkezdünk építkezni, az 2020-ban fejeződhet be, tehát legalább két évadról beszélünk. Ezalatt például a Dimitrov épülete alkalmas lehet arra, hogy befogadja az előadásokat. [A `80-as évek rekonstrukciója idején is ide költözött a színház – szerk.]

a Színház eredeti állapotát állítanák helyrea Színház eredeti állapotát állítanák helyre

Az Arénánál a cél, hogy 8500-ra bővítsük az ülőhely kapacitást a jelenlegi 4500-ról. Ezt támogatja a kézilabda szövetség, és támogatta a Budapest 2024, amíg volt olimpiai pályázatunk. Felmerült a kérdés, hogy hogyan hat az olimpiai pályázat visszavonása erre a projektre. A mi részünkről a fejlesztés célja nem az olimpiai feltételeknek való megfelelés volt, hanem a veszprémi kézilabda megnövekedett igényeinek kiszolgálása, a kormányhatározat is erre szól, nincs összekötve az olimpiával.


Az önkormányzat weboldalára folyamatosan töltik fel a fontosabb városfejlesztési koncepciókat és terveket. A vonatkozó alrovatot ide kattintva érheti el.


– Ezen a területen parkolóhely-bővítést is terveznek. Ez az Arénához kapcsolódóan valósulna meg?

Részben igen. A terület megközelíthetősége nem üti meg az elvárható szintet, ezért az Aréna, a jégcsarnok és az uszoda mellé egy komoly infrastrukturális fejlesztést társítottunk. Ennek alapját az jelentené, hogy összekötnénk a 8-as és a 82-es utat. A nyolcas út fejlesztése pusztán anyagi kérdés, jogerős építési engedéllyel, kiviteli tervekkel rendelkezik. A tervekben szerepel egy körforgalmú csomópont is, ahova az új útszakasz becsatlakozna, majd a másik oldalon, a 82-es útra a börtön előtti csomópontban kapcsolódna. Ez a fejlesztést rendkívül fontos, hiszen az egyetlen be- és kijárat helyett három irányban lehetne megközelíteni az Arénát, és ebből az egyik közvetlenül a nyolcas út lenne.

– De sajnos pont ezt az elemet vették ki a Modern Városok útépítési csomagjából.

– Igen. Erre reagálva mi minden egyes, a minisztériumba küldött anyagunkat azzal zárjuk, hogy ez az út elengedhetetlen feltétele a fejlesztésnek. Ezt a magot sikerült olyan mélyen elültetnünk, hogy már beszélnünk sem kell róla: mindenki keresi a lehetőségeket, hogy forrást találjunk az útszakasz megépítésére.

– Mikor kezdődhet az Aréna tényleges átépítése?

– 2017-et ebben az esetben is a tervezésnek szenteljük, és jövőre lehet már a kivitelezésben gondolkozni. A csapat és a Csarnok kft. is részt vesznek az előkészítésben, közösen gondolkozunk abban, hogyan lehetne az építkezés idejére áthidaló megoldást találni a csapat számára.


Szintén a Modern Városok Programban valósulhat meg a Stadion atlétikai célú fejlesztése, erről külön cikkben számoltunk be.