Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Sok a víz itthon, de vigyáznunk kell rá

2017. március 21. 19:53 // Forrás: Origo, MTI, Bpóudapestwatersummit
Jelentős vízkészleteink vannak ugyan, de a lakossági, ipari és mezőgazdasági célra kitermelt felszíni és felszín alatti vízvagyon 95 százaléka külföldről érkezik.

Magyarország szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy gyakorlatilag nincsenek vízproblémái. Ez főleg az ország elhelyezkedésének köszönhető, hisz a Kárpát-medence közepén fekszik, ahol nincs lefolyástalan terület.

Gyakran halljuk, a tévében, médiában, hogy Magyarország víznagyhatalom. Ami igaz is, de rendkívül függünk a külföldről érkező vízfolyástól. A vízvagyon mindössze 5 százaléka hazai eredetű.

Mit jelent ez számokban?

A fajlagos felszíni vízkészletek kapacitása eléri az évi 11 000 m³-t, miközben az átlagos felszíni víz beáramlása évente 112 m³-re rúg. Összehasonlításképpen: Magyarország hozzájárulása a kiáramláshoz (évente 600 m³ kapacitás) a kontinensen a legkisebb.

A rendelkezésre álló föld alatti vízkészletek becsült éves nagysága 2410 millió m³, ebből a porózus víztartó rétegek 1910 millió m³/évvel, a karsztvizek pedig 500 millióval veszik ki a részüket. Ezeken a forrásokon túl a kavicsteraszokon átfolyó folyók „meder által szűrt” vízzel látják el az országot.

Az egy főre jutó vízkészlet 12 ezer köbméter évente, ami Európában az egyik legmagasabb érték. Ám Magyarországot kis vízfolyássűrűség jellemzi, vagyis nem egyenletesen oszlanak meg a folyók, patakok és más vízfolyások az ország területén.

Jelenleg az összes vízkivétel évi 6000 millió m³-re tehető, ennek 75 százaléka hűtővízként hasznosul. A fennmaradó mennyiség mintegy 40 százalékát a lakosság használja, egynegyedét az ipar, a maradékot pedig a mezőgazdaság.

Mivel Magyarország rendkívül kitett a határokon túlról érkező vizeknek, és a globális felmelegedéssel járó szárazság előbb-utóbb minket is valamilyen szinten érinthet, egyénileg is vigyáznunk kell rá.

Felismerte ennek jelentőségét a kormány is, amelyik 2010-ben az Alaptörvénybe foglalta, hogy a vízkészlet örökségét képezi, amelynek védelme és fenntartása a jövő nemzedékei számára mindenki kötelessége. Nemzeti Vízstratégia néven létre is hozták a Kvassay Jenő tervet, amelyet idén márciusban fogadtak el, és a a hazai vízgazdálkodás 2030-ig terjedő fő célkitűzéseit tartalmazza. Ez többek között előirányozza, hogy jobban hasznosítsuk a hazai vizeket, fokozatosan javítsuk azok állapotát és megújítsuk a vízügyi tervezést és irányítást. A terv a honlapja szerint régiókra bontva mutatja meg, hol mi a teendő.

Veszprémhez közel eső Balaton kiemelt szerepet kap a víztstratégiában.

A következő fejlesztési ciklusban közel 15 milliárd forintot terveznek fordítani a balatoni szennyvízkezelési program megvalósításra, 12 milliárdot a Sió-csatorna felújítására természetvédelmi és medervédelmi beruházásokkal, és 4,74 milliárd forint jut majd a Balaton vízminőségét befolyásoló terhelések csökkentésére. Több helyszínen támogatást kaphatnak természetvédelmi és élőhely-védelmi fejlesztések, és a turisztikai fejlesztések mellett jut forrás a középületek energiahatékonyságának növelésére, megújuló energiaforrások alkalmazására.

Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere egy keddi sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és a területhasználat módosulása miatt jelentősen csökkent a Balatonba érkező víz mennyisége a 60-as, 70-es évekhez képest. Az elmúlt három évtizedben számottevően romlott a tó vízaktivitása, vagyis a Balatonból leereszthető víz mennyisége. Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben a Nemzeti Vízstratégia a Balaton medrében történő minél több víz tározását részesíti előnyben a felmerült lehetőségek közül. Ennek szellemében emelték meg a Balaton szabályozási vízszintmaximumát - a megengedett eltéréssel együtt - 126 centiméterre.

Ge. Á.

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.