2018. január 19., péntek
Sára névnap

Brusznyai másik arca

Brusznyai Árpád életét és emlékét kutató csoport tartott konferenciát a Pannon Egyetemen kedden, mely a mártír hős sorsának mélyebb összefüggéseire is rámutatott.

Az interdiszciplináris kutatócsoport tavaly ősszel jött létre a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának Irodalom- és Kultúratudományi Intézetén belül azzal a céllal, hogy elvégezze Brusznyai Árpád személyiségének, tevékenységének és sorsának tudományos igényű feltárását. Tagjai Horváth Géza, a kar dékánja, Ladányi István intézetigazgató, valamint Szávai Dorottya és Nagy András oktatók, illetve professzor Kocziszky Éva.

Egy ilyen konferencia nagy jelentőségű, hiszen a 20. század egyik legjelentősebb veszprémi alakját idézi meg, aki saját életével bizonyította, hogy vannak örök értékek, amelyeket őrizni és ápolni kell – jelentette ki Brányi Mária alpolgármester beszédében. Az alpolgármester felidézte: az '56-os forradalom 50. évfordulójához közeledve a Védegylettel szerették volna felállíttatni Brusznyai emlékművét, az akkori vezetés azonban 2005 őszén sem engedte. Ez a mozzanat 2017-ben is intő jelként szolgál, hogy olyan városi közösséget kell kialakítani, ahol fel lehet vállalni a szabad gondolatokat, és síkra szállni a fontos értékekért, ahogy annak idején a mártír hős is tette – hangsúlyozta.

Brusznyai Árpád életéről, forradalmi szerepvállalásáról, majd meghurcoltatásáról és kivégzéséről sokat tudunk. A szelíd forradalmár emblematikus alakja lett Veszprémnek, de életének korai évtizedeiről, valós személyiségéről talán kevesebbet tudunk.

A Csongrád megyében született Brusznyai már gyerekként széles érdeklődési kört tudhatott magának. Zeneszeretetét édesanyjától örökölte, de kimagaslóan jól teljesített a sportban, a tanulásban is, aktív tagja volt a helyi cserkészcsapatnak. Elkötelezettsége, igazságérzete már fiatal tudós korában megmutatkozott: rendkívül vonzotta a klasszika-filológia, az Eötvös Collegium hallgatójaként Homérosz műveiből írta disszertációját, a dolgozat írása közben talált felfedezései nyomán pedig a kor egyik kutatóját plagizálással vádolta meg.

Öntörvényűsége, mégis szelíd belátása leginkább azonban veszprémi évei alatt, a Lovassy László Gimnázium tanáraként mutatkozott meg. A nagyreményű fiatal tudósnak bizonyos szempontból talán visszalépést jelentett, hogy tanárként kellett elhelyezkednie egy vidéki gimnáziumban, munkavégzésén azonban ez cseppet sem látszott meg. Egykori diákjai visszaemlékezéseiből, levelezéseiből kiderül, örömet szerzett neki a tanítás, szigorú, de igazságos oktató volt. Osztályfőnökként rendszeresen kiállt tanítványai mellett, olyan ügyekben is felszólalt, amelyek területétől távol álltak, s ha kellett, a konfliktusokat is vállalta.

Nagy AndrásNagy András

Az európai civilizáció értékeinek közvetítésére törekedett, miközben diákjaival érzelemgazdag kapcsolatot alakított ki, amelynek alapját a tisztelet és az ifjúi kilengések iránti elnézés adta. Bár tudományos feladatokban nem igen tudott részt venni, s idővel a tragédia szele is érezhetően meglegyintette, a legborúsabb időkben is képes volt iróniával szemlélni a dolgokat, családjának játékosan, könnyed hangnemben írt leveleket.

Ki tudja, talán ha annak idején nem választják meg elüldözött elődje helyett a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjévé – mely megpecsételte sorsát – egy kiváló klasszika-filológia doktorral és egy nagy tanáregyéniséggel gazdagabbak lettünk volna. Ugyanakkor egy hőssel szegényebbek.

A mártír hős életének további részleteiről elhangzott előadások később írásban is elolvashatók lesznek, a tudományos konferenciához kapcsolódva pedig egy kamara-kiállítás is megnyílt a Pannon Egyetem könyvtárában eddig ismeretlen dokumentumokkal.