A 24 darabból álló képsorozatot az Eötvös Károly Megyei Könyvtár adta kölcsön a kiállítás erejéig a múzeumnak. Schreiber Márta, a könyvtár igazgatóhelyettese meg is említette a pénteki megnyitón, hogy az utóbbi időben – igen dicséretes módon – egyre látványosabbá válnak a veszprémi intézmények közötti együttműködések. Az Arany 200 kiállítás is bizonyítja, hogy az intézmények egymást erősítik: a szöveg és a kép kiegészíti egymást, Arany balladáit megtalálhatjuk a könyvtárban, Udvardi illusztrációit pedig megnézhetjük a múzeumban.
Fűzfa Balázs, az ELTE Savaria Egyetemi Központ docense Arany művészetét méltatta, különös tekintettel a balladáira. Mint mondta, Arany a szabadságharcot követő években a levegőben tapintható drámaisághoz keresett műfajt, ezért fordult a dalban elbeszélt tragédiához, a balladához. A korábban kedvelt műfajai, például az eposz már nem volt alkalmas arra, hogy kifejezze a kor szellemét, megörökítse az emberek közötti kommunikációs gesztusokat, hiszen az emberi létezés is bonyolultabbá vált. Fűzfa szerint a kiállítás erősségét az adja, hogy míg a szövegek és a képek önállóan is értelmezhető értéket jelentenek, a kettő egymás mellé téve egy új, harmadik élményt teremt. Udvardi képei megragadják Arany balladáinak lényegét. A költőt méltatva elmondta: Arany a világirodalom legnagyobb alakjai közé tartozik, balladái minősége “olyan magasan van, hogy odáig föl sem látni”.
„Gyerekkoromban költő szerettem volna lenni. A vers- és irodalomszeretet mindig is bennem élt. Arany János balladáit olvasva csodálatos képek villantak fel bennem. A nagy költő mesterien tudott a szavakkal ’festeni’” – idézi Udvardi Erzsébetet a múzeum honlapján Sipos Anna művészettörténész.
A 35 évvel ezelőtt készült képek június 25-ig, hétfő kivételével 10-tól 18 óráig tekinthetők meg a Laczkó Dezső Múzeumban.