2017. augusztus 19., szombat
Huba névnap

Kérdéseket vet fel a Facebook belső moderátori szabályzata

Az élőben közvetített önkínzást nem cenzúrázzák, ahogy a „remélem valaki meggyilkol” fenyegetést sem. Az online fröcsögés is mehet ugyanúgy, mint a náci haláltáborokban szenvedő meztelen gyerekek megosztott képei-kikerült a Facebook belső moderátori szabályzata.

A napokban már több hazai sajtótermék is beszámolt arról, hogy a brit Guardian beleásta magát, majd nyilvánosságra hozta a Facebook titkos szabályzatát és működési irányelveit tartalmazó dokumentumokat, a Facebook Files-t. Ha van egy kis ideje, és jó angolból, IDE KATTINTVA olvashatja el ezeket.

A szabályzat nem meglepő módon főként a gyűlöletbeszédre, a terrorizmusra, a pornográfiára, a rasszizmusra és az önkárosításra vonatkozó posztok moderátori eljárásait fogalmazza meg. Azokét a moderátoroknak ír elő cselekvési útmutatót, akiknek a dokumentum szerint néha csupán 10 másodperce van arra, hogy eldöntsék, megjelenhet-e a poszt, vagy sem.

Ma már több mint kétmilliárdan használják a Facebookot, baromi sok poszt születik minden másodpercben, így gyakran követik el azt a „hibát”, hogy „nem megfelelően” cselekszenek.

A Guardian-t idézve az Index és a 24.hu szerint a dokumentum az irányelvek mellett néhány konkrétumot is tartalmaz, mint például:

  • Ha valaki azt sugallja, hogy “le kell lőni Trumpot”, akkor az utalást el kell távolítani.
  • Bizonyos nem szexuális tartalmakat, amelyek gyermekek szekálásra, pszichikai bántalmazására vonatkoznak, nem kell eltávolítani addig, míg nem tartalmaznak szadista vagy ünneplésre biztató elemet.
  • Állatkínzásról készült fotókat meg lehet osztani, de csak a “felkavaró” jelzővel
  • Minden kézműves termék, amely meztelenséget ábrázol megengedett, de a digitálisan létrehozott művek tiltottak.

  • Abortuszokról készült videók megengedettek, amíg nem tartalmaznak meztelenséget
  • Az önkárosításra készülő felhasználók élő videóját nem lehet moderálni, mert a veszélyben lévő zavart embereket nem szabad büntetni.
  • Minden 100 ezer követővel rendelkező személy közösségi szereplőnek számít, amely megszünteti a magánszemélyekre vonatkozó védelmét.

Továbbá:

  • Az általánosító vagy komolyan nem vehető fenyegetéseket a Facebook félresöpri. Például az is megengedett, hogy valaki képeket oszt meg a náci haláltáborokban szenvedő meztelen gyerekekről.

Ahogy látszik, sokszor egymásnak, és a józanésznek teljesen ellent mondó, és zavarba ejtő, furcsa előírásokat fogalmaztak meg a moderátoroknak Palo Altóban. Kétség nem fér hozzá, a Facebook ma már komoly, és megkerülhetetlen társadalmi befolyásoló tényezővé, médiafelületté vált, így a felelőssége is nagy.

A kritikusok felvetik, hogy a Facebook most akkor egy közösségi oldal, vagy médiacég? Kinek a felelőssége, hogy mi jelenik meg? A Facebooké, aki csak a felületet biztosítja, vagy a felhasználóké, akik írják a posztokat?

Hagyni kellene, hogy mindenki azt írjon amit akar, avagy meg kell húzni egy határvonalat? Ha igen, hol? Kinek a joga cenzúrázni, és milyen elvek mentén a világ leglátogatottabb oldalát?

Az biztos, hogy átláthatóbbnak, és egyértelműbb szabályokkal kellene rendelkeznie.