- „A legutóbbi terrorcselekménynek semmi köze az iszlámhoz.”
- „Az iszlám a béke vallása.”
- „Magányos farkas volt.”
- „A terror a nagyvárosi élet velejárója.”
- „A keresztények is követnek el hasonló szörnyűségeket.”
- „Aki a bevándorlás ellen van, rasszista, xenofób és bigott.”
- „Az igazi áldozatok a muszlimok”.
Ide sorolhatnánk még az országzászlós profilkép-cserét a Facebookon, és az éjszakai virrasztást is, mint „problémakezelési módot”, melyekkel azóta találkozunk, mióta világszerte mindennapossá váltak a terrorcselekmények. A fenti mondatok nem csak a közösségi médiában szaladtak újra körbe, hanem a sajtóban is találkozni velük. Sőt, az, hogy a terror a nagyvárosi élet velejárója, maga Sadiq Khan, London muszlim polgármestere mondta még korábban. Az Independent szerint egyenesen „that is by carrying on exactly as before”, azaz mindent folytassunk úgy, ahogy eddig. Bravó!
Az angliai terrorcselekményt ideológiai alapon követték el. Arra, hogy Manchesterben civilek, gyermekek, és jórészt kislány áldozatok voltak, maga Mohamed adott “felhatalmazást”. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára, mely alapvetően nem is titkolja, hogy az iszlám alapműveiből merít.
Íme két részlet a hadíszokból:
Szahíh al-Bukhari (52:256) hadísza:
A Prófétát megkérdezték, hogy vajon elfogadható-e pogány harcosokra támadni éjjel úgy hogy nőket és gyermekeket is közvetlen veszélynek tesznek ki ezzel? A Próféta válaszolt: "Ők (nők és gyermekek) közülük valók (pogányok)."
Szahíh Muszlim (019,4321) hadísza:
Száb b. Dzsaszszama szerint Mohamed, amikor beszámoltak neki arról, hogy a roham során nők és gyermekek haltak meg muszlim kezektől, annyit mondott: „Ők közülük valók.”
Ez szintén iszlám egyik alapművében található:
Szahíh Bukhari hadísza (4,52,142) Mohamed:
„Ha a dzsihádban káfirokkal szemben háborúzol akár csak egyetlen napig is, az nagyszerűbb, mint az egész Föld és minden, ami rajta van. A Paradicsomban egy olyan apró terület, amely kisebb, mint egy ostornyél, nagyszerűbb, mint az egész Föld és minden ami rajta van. Egy nap vagy egy éj a dzsihád útján nagyszerűbb, mint az egész Föld és minden, ami rajta van.”
Úgy tűnik, a különböző terrorkészültségi szintek emelgetésén kívül nem sok válasza van az országoknak az iszlám terrorizmusra. Ez pedig pontosan a dzsihadisták malmára hajtja a vizet mindaddig, amíg a vezetők el nem ismerik, avagy ki nem mondják, hogy párhuzam húzható az iszlám bevándorlás a dzsihadizmus, és az iszlám kövtőinek növekedése között. Amíg ez nem történik meg, marad a csend, a tetszelgés, meg a kínos nyelések, és a megfelelési kényszer.
Azzal, hogy ezt nem mondjuk ki, be is teljesítettük az iszlám végső célját, azaz az alávetést.
Nem a terror a legnagyobb baj
Valójában nem a terror, hanem a politikai korrektség az, amely a nyugati társadalomra nézve hosszútávon pusztítóbb. A polkorrektség miatt nem ismerik be, hogy az iszlám politikai ideológiája az igazi oka annak, hogy a saría követelések egyre nagyobb teret nyernek a mindennapokban: halal ételek a gyorséttermekben, szabadnap a muszlim ünnepekre, fejkendő viselése munkahelyen, és teljes testet elfedő burkini hordása sportolás közben, stb.
Ha ez így marad, a fejünkre nő minden, és szép lassan minden az iszlám kedve szerint változik.