Dr. Süth Miklós a Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács (FÉLT) alapító elnöke, Total Quality Management szakértő életében a minőség kardinális kérdés. Az élelmiszeripar szakértőjeként naponta találkozik a témával, így aztán pontosan tudja, hogy a minőség jóval több annál, mint amit látunk – valójában ahhoz, hogy eldöntsük, mi minőségi, akár egy termék esetében is, a dolgok mögé kell néznünk.
Süth Miklós
- Minőség és bizalom elválaszthatatlanok egymástól, egy vállalatnak pedig nem elég pusztán egy jó terméket létrehoznia, kötődést kell kialakítania a fogyasztókkal, egy „love brandet” létrehoznia. Ehhez elengedhetetlen, hogy láncokban gondolkodjunk, ami Süth vesszőparipája is: a láncolat minden elemének – a gyártónak, a beszállítónak – hozzá kell tennie valamit a termékhez, amitől az jobb lesz, mint a többi, mert csak így tud világszínvonalra törekedni.
Süth szerint ugyanakkor mind a minőség, mind a vele összefüggő biztonság kérdése igencsak relatív fogalom, s a példának okáért a tömegtermelés sem feltétlenül jelent rosszat – azt sokkal inkább a körülmények szabják meg.
Egy elvet azonban mindig szem előtt kell tartani: a minőség mindig velünk kezdődik és végződik. Ne próbáljuk meg valakire rásózni a termékünket, ha az káros lehet, csupán azért, hogy jó pénzt keressünk vele. Mindig úgy kell gondolkodni, mintha mi magunk lennénk a fogyasztók – hangsúlyozta Süth.
Kiváltképp azért fontos ez, mert az élelmiszeripar stratégiai terület, amely képes komolyan befolyásolni egy ország nyugalmát. Süth beszélt arról is, hogy Magyarország kis csúsztatással az élelmiszer fővárosának tekinthető, hiszen sehol máshol nem kapcsolódnak össze ennyire az egyes területek, kezdve az agráriummal egészen a vendéglátásig. Ahhoz azonban, hogy külföldön is nagyobb nevet szerezzünk, marketingre és pénzre lenne szükség, de elsősorban a minőségre. S hogy végső soron mi az ő megfogalmazásában a minőség? A láncszemléletű teljesítmény, amely a külső és belső fogyasztót is visszatérő vendéggé teszi, és ennek kulcsa a szakmabeliekről sugárzó büszkeség is – zárta gondolatait.
A minőség kérdésköre erősen jelen van Mészáros Zoltán életében is, aki a VeszprémFest mellett sikerre vitte másik vállalkozását, az Oliva Hotel és Éttermet, a Snétberger Zenei Tehetség Alapítvány kuratóriumának elnökeként pedig ugyancsak jó példával jár elöl.
Mészáros szerint a sikerhez az sem árt, ha egy ötlet elsőre erőteljesen megosztja az embereket. Az ő esetében így volt mindhárom vállalkozásnál: bár a VeszprémFest tervét rögtön nyitottan fogadta a közgyűlés, a megvalósíthatóság már lehetetlennek tűnt. Ma mégis a régió és az ország egyik legnívósabb fesztiválján szórakozhatunk a Szentháromság téren. A fesztivál pedig nemcsak a prémium kategóriás előadókat vonzza, de rengetegen jönnek a fővárosból is, és nő a külföldi látogatók száma is.
Egy magára valamit adó fesztiválnak ugyanakkor rendelkeznie kell egy ingyenes platformmal is, amit a Rozé, Rizling és Jazz Napok képvisel, és ami az elmúlt években ugyancsak egy minifesztivállá nőtte ki magát, olyan miliővel és hangulattal, ami szintén képes megmozgatni az ország másik pontján élőket is. Főként a 35-40 év közöttieket, de az sosem volt cél, hogy a fiatalokat vonzó fesztiválokkal versenyezzenek. Talán ez is a siker titka, amellett, hogy mindig értékteremtésre kell törekedni és a fejlődési lehetőségeket keresni.
