Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
16°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
16°C

A településkép nem magánügy

2017. július 21. 11:03
Milyen szabályok és elvek alapján építkezhetünk, és hogyan változik a rendszer? Horváth Gábor városi főépítészt kérdeztük.

– Milyen előírásokat kell figyelembe vennie annak, aki építkezne, vagy átalakítaná meglévő ingatlanját?

– Az Építési törvény minden építéssel összefüggő előírást, útmutatást tartalmaz, a tervezéstől a kivitelezésig. Tavaly alkották meg a Településképi törvényt, amely azokat az elemeket szabályozza, amely az épületek megjelenését, formáját, a településképbe való beilleszkedését érinti.

A helyi sajátosságokat a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) tartalmazza, ami a településrendezési eszközök szöveges része. Szintén ennek eleme a Településszerkezeti Terv, (TSZT) ami a területfelhasználást szabályozza, és a Szabályozási Terv (SZT), amely a HÉSZ előírásait a hivatalos térképen rajzos formában mutatja be, meghatározva, hogy az egyes övezetekben mit lehet építeni. Jelenleg ezek átfogó felülvizsgálata zajlik Veszprémben.

Összességében elmondható, hogy az építési szabályozásnak van egy „objektív” eleme, amely egyértelmű számokkal, adatokkkal rendelkezik és a jogi környezetre, rendeletekre, országos- és helyi szabályokra épülő rész – ezek a településrendezési tervek és eszközök. A korábbi szabályozásból kikerülnek a „szubjektív” részek egy önálló, de a helyi építési szabályzattal szorosan összefüggő Településképi rendeletbe, amely a Településképi Arculati Kézikönyvben meghatározott megállapításokra épül és meghatározza a a településkép alakításának, formálásának irányát.

A Településképi rendelet tehát határozott mederbe fogja terelni a településképi eljárásokat, egyértelmű kereteket szab, mind a tervtanács és a főépítész, mind az építtetők, tervezők és kivitelezők számára is.

– Milyen keretekről beszélünk?

– Az önkormányzat a rendeletben - a jellemző településkarakter szerint - övezetekre bontva meghatározza a városban használható anyagokat, színezést, tömegalakítást, homlokzatképzést, szabályozza, hogyan lehet az épületre a különböző kiegészítőket (például napelemeket, klímaberendezéseket) elhelyezni, illetve azt is, hogyan kell megteremteni az összhangot a természeti környezettel. Szintén ez a rendelet írja elő a helyi védett épületek átalakításának, felújításának, feltételeit, külső megjelenésének megőrzését, védelmét. A rendelet harmadik fontos eleme a hirdető- és reklámberendezések, információs felületek megjelenésének szabályozása – legyen szó akár közterületen, akár magánterületen elhelyezett elemekről.

A Településképi törvény értelmében minden magyarországi településnek készítenie kell egy Településképi Arculati Kézikönyvét, amiben rögzítik a település területeinek, településképi- építészeti arculatára vonatkozó megállapításokat, útmutatásokat, mindenki számára is közérthető ábrákkal, képekkel illusztrált módon.

Veszprém történelmi város, gazdag épített örökséggel rendelkezik, ami meghatározza az identitásunkat. Fontos, hogy ezt ne rontsuk el, sőt javítsunk rajta és az új igények alapján épülő épületeket, modern korszerű megoldásokat is harmonikusan be tudjuk illeszteni a meglévő településképbe.

– A szín, az anyaghasználat, a forma mind ízlés kérdése. Miért kell ezt szabályozni?

– Ma, az internet korában az emberek könnyen jutnak információhoz azzal kapcsolatban, hol milyen épületek épülnek, és beleszeretnek a látott elképzelésekbe. Sokan eljutnak a dalmát tengerpartra, a mediterrán építkezés közel áll a szívükhöz, és meghonosítanák az ott látottakat itthon is. Azonban a településkép alakításánal nagyon fontos a történeti múltra való építkezés, annak törésmentes továbbfejlesztése. Veszprémben más az éghajlat, mások a szokások, más a történelmi háttér, más az épített és természeti környezet. Fontosnak tartjuk, hogy erre alapozva, a – mostanában egyre inkább eltűnőben levő – magyar építészeti hagyományokat, megvalósult jó példákat figyelembe véve, azt a mai építészeti nyelvre átírva tudjuk alakítani városunk képét.

Úgy gondolom ugyanakkor, hogy ha például a történeti városrészeken kívüli, kertvárosi területen valaki mindenáron mediterrán típusú házat szeretne építeni, akkor nem kell ezt feltétlenül megakadályozni, de az biztos, hogy a várból való látványban, a szűkebb városmagban ezt a törekvést nem lehet támogatni. Veszprém domborzati adottságai miatt az épületekre nemcsak a homlokzatok felől, oldalról, hanem felülről is gyakran rálátni, ezért még a tetőkre is olyan színeket, anyaghasználatot indokolt előírni, amely harmonikusan illeszkedik a már kialakult településképhez, látványhoz, amelyre mi veszprémiek joggal lehetünk büszkék.

– A 300 négyzetméter alatti lakóépületekre már nem kell építési engedélyt kérni, csak bejelentési kötelezettség van. Hogyan lehet az építtetőket helyes mederbe terelni, ha az önkormányzat nem mondhat nemet, csak tudomásul veheti az építést?

– A főépítésznek ebben a folyamatban nincs közvetlenül szerepe, viszont az új településképi szabályok alapján lehetőség van előzetes településképi konzultációt kérni, ami azt jelenti, hogy a tervező és a megrendelő egy vázlatterven bemutatja az elképzeléseit, és az egyeztetésen megbeszéljük, hogy a tervezett épület hogyan felel meg a településképi elvárásoknak. Az elhangzottakat írásba foglaljuk, amely később mindkét felet, az építtetőt és a főépítészt is köti.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár ebben a kategóriában nincs szükség építési engedélyre, az országos- és helyi építési, valamint településképi szabályokat ugyanúgy be kell tartani az egyszerű bejelentési dokumentáció elkészítése során.

Amikor az emberek azt hallják, hogy valami nem engedélyköteles, hajlamosak elfelejteni, hogy attól a jogszabályok még ugyanúgy vonatkoznak az ilyen építési tevékenységekre. Az előírásoknak nem megfelelő épületek tulajdonosait utólag településképi eljárásban kötelezni lehet a szabálytalan elemek módosítására, átalakítására, bontására és ennek elmulasztása esetén településképi kötelezési eljárásban egymillió forintig, közigazgatási eljárásban kétmillió forintig terjedő büntetést is ki lehet szabni.

– Mik azok a szabálytalanságok, amik problémát okoznak Veszprémben?

– Elharapóztak, és nagy bajt okoznak a városképben az ellenőrizetlen homlokzati változtatások, különösen a terasz- és erkélybeépítések. Ha előzetes egyeztetésre bejön hozzám mondjuk egy ötven lakásos társasház egy lakója, aki erkélyt akar beépíteni, arra nem mondok nemet, azonban azt jelzem, hogy csak a teljes társasházi épület megjelenésének átfogalmazásával lehet ezt megoldani és a társaház közösségének kell eldönteni, hogy akar-e az épület homlokzati arculatot váltani. Olyan nincs, hogy egy erkélyt beépítek, a többi 49-et meg nem. Valamilyen szisztéma alapján, tervező közreműködését igénybe véve kell kialakítani a változtatásokat. A jogszabályok szerint, ráadásul az épület eredeti tervezőjének szerzői jogai vannak, nem lehet az épületét csak úgy megváltoztatni, ezért először célszerű megkeresni, hogy az igényekhez és a lehetőségekhez igazodva tervezze meg az egységesen megjelenő, új homlokzatot.

Meg kell érteni, hogy a társasházakban az épületek külső részein nem lehet önkényesen, egyenként változtatgatni, mert ez tönkreteszi a város megjelenését.

Egyéni szempontok, érdekek mentén leronthatjuk a településképet, de ezt senki nem akarhatja. A településkép ezért nem magánügy, hanem közügy.

Nem lehet úgy gondolkozni, hogy senkinek nincs köze ahhoz, hogy a saját telkemen, a jogi kereteken megtartásával mit építek. Mindenkinek van köze hozzá, mert a megépített épületet mindenki látja és ez vagy jobbá teszi a városképet, vagy lerontja azt.

– Van-e lehetőség a kompromisszumos megoldásokra?

– A jogszabály a településképi kérdésekben a döntést a polgármesterhez rendeli, aki átruházott hatáskörben a főépítésznek, illetve a tervtanácsnak adja a feladatot. Én nyitott vagyok a konzultációra, bárki bármit megkérdezhet, bárki bármilyen tervet bemutathat. Többnyire ez működik, kompromisszumképes vagyok, de a kompromisszum általában azt jelenti, hogy mindkét félnek tudnia kell engednie az elképzeléseiből. Az építtetők gyakran ragaszkodnak az álmaikhoz, és ha azt mondom, hogy valami a bemutatott formában nem épülhet meg, mert nem illeszkedik megfelelően a településképbe, utcaképbe megbántódnak.

– A napokban több városrészben is lakossági fórumokat szerveznek. Miről lesz szó, miért fontos az, hogy minél többen részt vegyenek a fórumokon?

– A lakossági fórumokon két alapvető témakörről lesz szó: egyrészt a településrendezési eszközök elfogadásáról, ez az „objektív” jogi rész, másrészt a Településképi Arculati Kézikönyv és a Településképi rendelet-tervezetről, amik a „szubjektív” elemeket: színeket, tömegeket, formákat, illeszkedési kérdéseket szabályozzák. A fórumokon részt vehetnek a partnerségi szabályok szerint magánszemélyek, cégek, szervezetek. A településrendezési szabályok minden olyan magánszemélyt, céget, szervezetet érintenek, akiknek ingatlana, telke van, ezért fontos, hogy az érintettek megismerjék a jogszabályi kereteket. Lehetőség lesz kérdéseket, észrevételeket megfogalmazni, azonban a fórum arra nem alkalmas arra, hogy újabb rendezési tervi módosítási gényekkel álljon elő valaki, erre csak a felülvizsgálat elfogadása után, módosítás keretein belül lesz lehetőség.

A témával kapcsolatban a város honlapján részletesebb információk is elérhetők. http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/uegyintezes-uegyfelfogadas/varosrendezesi-ugyek

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
további cikkek
Portálunk vendégírója, Kovács Győző meteorológus miniszteri kitüntetést kapott Portálunk vendégírója, Kovács Győző meteorológus miniszteri kitüntetést kapott Miniszteri kitüntetéseket adott át a meteorológiában dolgozó szakembereknek kedden Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Budapesten, a HungaroMet székházában, a meteorológia világnapja alkalmából. A díjazottak között ott van Kovács Győző veszprémi helytörténész, meteorológus, portálunk vendégszerzője is. ma 13:34 A Ferenc pápa vezette krizmaszentelési misével megkezdődött a húsvéti három nap vallás A Ferenc pápa vezette krizmaszentelési misével megkezdődött a húsvéti három nap A nagycsütörtök délelőtti krizmaszentelési misével kezdetét vette Rómában a húsvéti szent három nap, melynek szertartásait Ferenc pápa vezeti. Délután egy római börtön női rabjaival végzi a lábmosás szertartását. ma 10:58 Veszprém vármegyéből is védi az országot a 'magyar vaskupola' Veszprém vármegyéből is védi az országot a 'magyar vaskupola' A Pápa melletti Kúp település határába is telepítettek egy légvédelmi egységet, amiből összesen tizenegy darabot vásárolt a Magyar Honvédség Izraeltől. A vaskupola néven is ismert haditechnikai rendszer volt az, ami megvédte a zsidó államot attól, hogy tavaly még nagyobb pusztítást végezzen a Hamás terrorszervezet. ma 8:09 Az emberek lelke éberkómába esett véleménycikk Az emberek lelke éberkómába esett A magyar közélet minőségét nem azzal tette tönkre leginkább a politika, hogy szomszédok már nem beszélnek egymással, vagy hogy családi ebédek torkolnak üvöltöző veszekedésbe. Sokkal nagyobb baj, hogy az emberek lelke éberkómába esett. Ennek pedig jó példája, hogy tízezrek tapsolnak egy minden jel szerint nárcisztikus, abuzáló embernek a színpadon. Véleménycikk arról, amikor az érzelmi intelligenciát takaréklángra csavarja a politikai erekció. ma 9:54

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.