1. Az utcazenész megállók...
... ahol az énekesek egy szál gitárral is képesek voltak megbabonázni egész tömegeket, miközben emberien tapinthatóak is maradtak. Tetszett a színpadi fellépők profizmusa is, és hatalmas élményként szolgáltak, de az aszfalton kalapozó zenészekkel összehasonlítva ezek a produkciók mégis csak inkább hagyományos szabadtéri koncertnek érződtek. A Rákóczi utcai megálló mellett elsétálva viszont minden alkalommal azonnal megcsapott az a hamisítatlan utcazene hangulat.
2. A music box
Eddig is nyilvánvaló volt, hogy az utcazene nem egy „hagyományos” fesztivál, ilyen nincs még egy az országban. Különlegességekben ebben az évben sem volt hiány, hiszen a szokatlan utcazenészek mellett a Városháza előtt felállított nem mindennapi színpad tehette a koncerteket még élvezetesebbé. Az itt fellépő zenekarokat egy „zendobozban” láthattuk. Az élmény és a látvány különleges volt. A szervezők ráéreztek arra, hogy a koncerteken nem csak a hangzás (igaz a legfontosabb mégiscsak az), de a látvány is nagyon fontos. Ezt itt 100%-osan megkaphattuk a fények játékának és az egyedülálló színpadnak köszönhetően.
3. A guruló zongora
Szerettük a guruló zongorát. Először akkor láttuk, amikor vonultunk az emberekkel a Kossuth utcán. Ahogy felbukkant a tömegből, és nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy ember irányította zongora, ami járműként funkcionál, nagyon meglepődtünk. Aztán később valahol mindig felbukkant, és vele együtt megjelent a „zongoraember” cinkos mosolya is. Azóta utána olvasva megtudtuk, hogy ez a fő állása, sorra járja a rendezvényeket, és egyébként nem tud zongorázni.
4. A lezárt belvárosi utcák
Az idei Utcazene egyik legnagyobb újítása, az este 9 után lezárt belvárosi utcák voltak. A környék lakói és az autósok ennek nyilván kevésbé örültek, viszont a fesztiválozók annál inkább. Az első két napban mintha nem is nagyon vették volna észre a szabad kóborlási lehetőséget, ám ez a péntekre és szombatra teljesen megváltozott. Az utolsó két napon az emberek úgy hömpölyögtek az utakon, mintha a tavalyi Budapesten, a foci EB utáni győzelmi mámorban lennének. "Ria ria Hungária" nélkül. Tetszett az emberek felszabadultsága.
5. Az utcabútorok
Egy fesztiválnak igazán jól áll, ha a külsőségekben is el mer, el tud mozdulni a gagyitól. Ilyen lépés az, hogy városszerte megjelentek az egyedi utcabútorok, amiket a klasszikus sörpadok helyett pakoltak ki a szervezők. Ez egy talán jelentéktelennek tűnő, mégis egyértelmű jelzése annak, hogy a fesztivél a falusi búcsúknál magasabb színvonalat képvisel - épp úgy, ahogy a Rozé Rizling Jazz Napokon sem eldobható műanyag pohárba mérik a bort.
