A kiállításon szereplő művek Thomas Emmerling gyűjteményéhez tartoznak. A német származású gyűjtő nemcsak birtokolni szeretné a megszerzett műveket, hanem célja az is, hogy azokat minél több emberrel megismertesse. A zirci műemlékkönyvtáron kívül az országban már több helyen megtekinthető volt a kiállítás, köztük a balmazújvárosi kastélymúzeumban. A gyűjtőnek köszönhetően ezzel egy időben a pápai Esterházy-kastélyban is látható egy kiállítás, méghozzá Salvador Dalí képeiből.
A képek a Barokk teremben kaptak helyet, ahol a bútorok az 1720-30-as évekből származnak.
A Francia Királyi Könyvtár 1865-ben Amand Durand képzőművészt kérte fel Rembrandt munkáinak restaurálására. A művész másolatokat készített Rembrandt műveiről, ezek közül tekinthetők meg a könyvtárban a bibliai témájúak.
Rembrandt életművét a részletgazdagság, a mély tónusok, a drámai jelenetek, a tragédia középpontba állítása jellemzi. Erős kontrasztokat használt. Érzékenyen ragadta meg tárgyát. A könyvtárban látható rézkarcokra is jellemző ez a pozíció.
Rembrandt már 19 évesen elkezdett rézkarc eljárással kísérletezni. Saját technikát kísérletezett ki, rézmetsző késsel és hidegtűvel kombinálta a rézkarcoló eljárást.
Rembrandt egyik felekezethez sem tartozott, ebben a tekintetben nyitottság jellemezte. Rézkarcain biblikus alakok életének eseményeit ábrázolja, azok közül is Ábrahám, Tóbiás, Jákob, József és Jézus életének eseményei elevenednek meg.
Ha gondosan végignézzük a képeket, rájöhetünk, hogy mindennek funkciója van rajtuk, és mindegyikben el van rejtve valamilyen apró részlet, amelynek felfedezése hosszabb időzést kíván egy-egy képnél.
A Rembrandt-kiállítás a Ciszterci Műemlékkönyvtár és az Országos Széchenyi Könyvtár közös szervezésében valósult meg.
Belépőjegyek az apátsági ajándékboltban és jegypénztárban válthatók, felnőtteknek a belépő 1200 Ft, a diákok és nyugdíjasok pedig 600 Ft-ért tekinthetik meg a kiállítást.