A rendezvényen hét dalkör és szólisták léptek színpadra, Veszprém mellett Felsőörsről, Szentgálról, Zánkáról és Veszprémfajszról. A programot Némedi Lajos alpolgármester nyitotta meg, aki Aranyt és Kodályt a magyar kultúra halhatatlan óriásainak nevezte.
„Arany János (Nagyszalonta, 1817–Bp., 1882) irodalmunk klasszikus költője. Debrecenben tanult, segédtanító, majd 1840-től aljegyző Nagyszalontán, 1849 tavaszán a belügymin. fogalmazója, majd járási írnok. 1850-ben Geszten nevelő a Tisza családnál. 1851-től Nagykőrösön a ref. gimn. tanára, 1860-tól Pesten a Kisfaludy Társaság ig.-ja, 1865-től az MTA titkára, 1870-től 1879-ig főtitkára. Kótás népdalgyűjtése, a magyar verselésről és Naiv eposzunkról szóló tanulmányai, népköltészetünk történetét tárgyaló vázlata mellett számos költői műve is néprajzi érdekű vagy értékű, pl. a Rózsa és Ibolya c. szalontai mese feldolgozása, mondáink, hiedelmeink, szokásaink, anekdotáink, népkönyveink talaján sarjadt más epikus művei. Néhány lírai verse népdallá lett (Nemzetőrdal, Kondorosi csárda mellett). Népköltészetünk gyűjtésének, tanulmányozásának egyik legfőbb és leghozzáértőbb szorgalmazója.” - Magyar Néprajzi Lexikon
„Kodály Zoltán. Kecskemét, 1882. december 16. - Budapest, 1967. március 6. Zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus. Gyermekkorát Galántán és Nagyszombatban töltötte. Nagyszombatban járt középiskolába, zongorázni, hegedülni, gordonkázni tanult. A székesegyház kórusában énekelt, játszott a gimnázium zenekarában. Megszülettek első szerzeményei is: egy mise, egy nyitány és kamarazenei-művek. Zeneszerzői tevékenységével párhuzamosan gazdag tudományos életművet is épített. Folklórgyűtemények tudományos kiadása, cikkek és értekezések jelentek meg tőle.” - Kislexikon