2017. október 24., kedd
Salamon névnap

Bírósági válóper vagy inkább válási mediáció?

Manapság egyre többen adják be a válópert. A közös megegyezésen és a bírósági válóperen túl napjainkban már Magyarországon is egyre elterjedtebb a válási mediáció. De hogyan is zajlik a válás?

A válással kapcsolatos jogszabályok világszerte nagyon különbözőek lehetnek, de a legtöbb országban szükséges, hogy bíróság vagy más hatóság jogi folyamatban mondja ki a válást több olyan kérdésre is válasz kapva, mint a gyermek elhelyezése vagy a vagyonmegosztás. A két legfőbb válóok a megcsalás, félrelépés, hűtlenség, illetve az alkoholizmusból eredő problémák.

A KSH idén februárban kiadott adatai alapján Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott. Azóta évről évre emelkedett a házasságkötések száma, ám a válások száma is dinamikusan emelkedik, az utóbbi 3 évben átlagosan 5%-kal, ami azt jelenti, hogy 24-25 ezer válás történik évente Magyarországon. Ezzel a statisztikával hazánk Európában nem a legrosszabb, de nem is a legjobb számokkal bír, mondhatjuk, hogy a középmezőnyben foglal helyet.

Hogyan zajlik le egy válás? Mi a válás menete?

A válásnak két típusát különböztetjük meg – közös megegyezéssel vagy a házasság megromlásához vezető okok feltárásával. Ha közös megegyezéses válásról beszélünk, akkor a válás menete könnyen és gyorsan is történhet, akár már egy tárgyaláson befejeződhet a per. Ha nincs közös megegyezés a felek között, akkor pedig már a keresetlevélben arra kell utalni, hogy a házasság megromlása okainak feltárásával kérjük a felbontást, amely hosszabb ideig tart majd.

Ezt követően kerülhet sor az első tárgyalásra, mely arra szolgál, hogy a bíróság részletesen meghallgathassa a felperest és az alperest, továbbá kísérletet tegyen a felek békítésére. Ha az első tárgyalástól számított három hónap már eltelt, és valamelyik fél, vagy mindketten a kérvényezték a per folytatását, a bíróság a második tárgyalásra tűz határnapot. Már a második tárgyaláson igen fontos döntések születhetnek, ekkor a bíróság döntést hozhat a gyermekek elhelyezését és láthatását érintően, továbbá rendelkezhet arról, mekkora mértékű és összegű tartásdíjat köteles fizetni a különélő szülő. A bíróság a közös vagyon megosztása tekintetében is dönt.

Konfliktusmentes válás

Mindenkit megvisel az évekig tartó pereskedés, nem csak a válófélben lévő szülőket, de a gyerekeket is. A válási mediáció kiváló alternatíva az egész családot érintő feszültség csökkentésére. Célja elsősorban a permegelőzés, és a végeleges döntés után a gyors és békés válás elősegítése, valamint a gyermekek elhelyezésével és láthatásával kapcsolatos intézkedések könnyítése.

A felek közösen mérlegelnek, hogy mi a jó a gyermek számára úgy, hogy az érdekei senkinek sem sérülnek. Lényeges, hogy

egyezség esetén nincs „nyertes” és „vesztes” fél

– mint a bírósági per végén az gyakori. Ez lehet az a pont a legtöbb esetben, mikor a válás következményei életszerűvé válnak, és a válás visszavonásához is eljutnak a felek, hisz rájönnek, mik voltak a házasságukban a konkrét, ám eddig ki nem mondott problémák.

Az első mediációs ülésen általában a házaspár mindkét tagja részt vesz, de bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a mediátor először külön beszél a felekkel. A mediációs folyamat lezárására általában 1-2 ülés is elegendő lehet. Ezután a bíróságnak csak jóvá kell hagyni a válást.

A válási mediátor semleges, pártatlan, független segítő, nem áll egyik fél mellett se. Kreatív tanácsokkal a válásban minden résztvevő személy számára legjobb megoldásra sarkallja a feleket. A mediátor felkészíti a szülőket mentálisan és stratégiát dolgoztat ki velük előre nem látható élethelyzetekre, mint például baleset, anyagi gondok, vagy egy új párkapcsolat.

Hogyan igényelhetnek mediátort?

A mediátor igénybevételének két fő esetköre létezik, attól függően, hogy van-e per a felek között, vagy még nincsen. Ha még nincs per folyamatban a házastársunkkal, akkor érdemes felkeresni az Igazságügyi Minisztérium honlapján található közvetítői névjegyzéke. A mediátor személyét a felek közösen választják ki.

2014 márciusától létezik Magyarországon is a bírósági közvetítői eljárás jogintézménye. Bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat a vitás ügyével, de tudnunk kell, hogy az ilyen eljárást az választhatja, akinek folyamatban van a bíróságon az ügye, akár peres, akár peren kívüli eljárásról van szó. A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes. Ez a típusú eljárás lényegében azt jelenti, hogy egy, a felektől független bírósági személy, közvetítő nyújt segítséget a feleknek, egy olyan semleges külső ember, aki erre képesítéssel rendelkezik, és a bíróság képviseletében jár el.

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a felek a bíró által kijelölt mediátort veszik igénybe, az illetékmentes számukra. Ha maguk választanak a szakértői névjegyzékből másik mediátort, abban az esetben maguknak kell ennek díját fizetniük. A mediációs eljárásért csupán munkadíj fizetendő, mely a peres eljárás mintegy 5-10%-a.