Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
12°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
12°C

A művészet egyszerre gyönyörű és pusztító

2017. október 20. 12:00
Donna Tartt A titkos történet című könyvében ez a kijelentés sokszorosan is igazolást kap, ahol öt fiatalt az ógörög kultúra iránti nem evilági rajongásuk vezet el a gyilkosságig.

A művészetről általában úgy vélekedünk, mint ami sokszor rendkívül kicsinyes és materialista világunkban is képes felemelni a lelket és a szellemet. Nem ez forgatja a világunk fogaskerekeit, nem a képzőművészet, a zene vagy az irodalom fogja garantálni az emberiség előremenetelét, a lelkünk építőkockái mégis a művészettel kapcsolatosak, ez az, ami megnemesít és jobbá tesz bennünket.

Donna Tartt zseniálisan fogalmazza meg, milyen az, amikor a művészet iránti rajongás elpusztít. Amikor valakik annyira megszállottjai a szépségnek, a festőiségnek, hogy az mindent elhomályosít.

A titkos történet szereplői éppen ilyenek: négy fiú meg egy lány, megközelíthetetlen, titokzatos, finom arisztokraták a 80-as évekbeli kis vermonti egyetemen, nem is e világon járnak, mindenki felett lebegnek. Már amit tanulnak, az ógörög, az is a kiválasztottság aurájával vonja be őket, kiváltképp, hogy a különc klasszika-filológia professzor csoportjába gyakorlatilag lehetetlen bekerülni. Csupán egyetlen új diáknak, az unalmas kaliforniai kisvárosból, szegény és műveletlen családból érkezett Richard Papennek sikerül. Ő az, aki évekkel később elmeséli a különös ifjak történetét, akik nemcsak tanulják, de át is élik szenvedélyük tárgyát: úgy esznek, úgy isznak, úgy beszélnek és úgy is szórakoznak, mint a görögök, egy ízben még a Dionüszosz-kultusz orgiáit is felelevenítik. De az ősi isten kegyetlen és vért követel, aki pedig kilóg a sorból, attól meg kell szabadulni.

Tartt könyve modern bűn és bűnhődés regény, különös fejlődéstörténet, ahol nem a pergő cselekményen, hanem a lélek dinamikáján van a hangsúly. A gyilkosság tényével, a közös barát megölésével már a második mondatban szembesülünk, az ezt követő majd 500 oldal valójában a tetthez vezető út felszálazása, illetve annak elmesélése, hogyan hullik darabjaira a társaság, miközben a titok lassan felemészti őket.

Mert nem a bűn elkövetése a legnehezebb és a legnagyobb próbatétel, hanem a lelkiismeret súlya. A könnyelmű bűnösök próbálják felmenteni magukat, de rá kell jönniük, hogy csak áltatják magukat, s épp olyan elkerülhetetlen haláltáncot járnak a vég felé, mint Az ember tragédiájának londoni színjében az emberiség. A régi sérelmek, eltitkolt vágyak, féltékenységek és gyűlöletek felszínre törnek, az egykori eszmények megfakulnak, az álarcok porba hullnak, csak a csupasz valóság marad: semmivel sem vagyunk jobbak, mint a dekadens, nyárspolgár, lenézett egyetemi társak.

Mert valójában éppen ezek: önnön becsvágyuk, nárcizmusuk és felsőbbrendűségi tudatuk dönti romba a fiatalokat, amihez az ógörög kultúra tökéletes hátteret biztosít. De az iránti szerelmük csak közjáték a tett elkövetéséhez, a felszín alatt nem ez az igazi gyújtópontja az eseményeknek, sokkal inkább a szereplők minden áron való kitűnni akarása. Isteneknek képzelték magukat, akik az Olümposz csúcsairól szemlélik a világot – de hát a görög istenekről is bebizonyosodott, hogy teli vannak hibákkal, és e tekintetben épp oly gyarlók, mint az emberek.

De nem egyértelműen megvetendők. Tartt figurái romlottságukban is karizmatikusak, van bennük valami, amitől a bűvkörükbe vonják az olvasót: különösen a két kulcsfigura, a tespedtségből és korlátoltságból kitörni vágyó Richard és a hipnotikus erejű, művelt és okos, fő felbujtó zseni, Henry Winter.

Nem véletlen, hogy külföldön óriási kultusza van a könyvnek. Az írónő iszonyatosan jól bánik az atmoszférateremtéssel és a szavakkal, regénye pedig amellett, hogy értekezés is a görög kultúráról, egyszerre mutat rokonságot Dosztojevszkij klasszikusával, A nagy Gatsbyvel, a Jack Kerouac, Allen Ginsberg, William Borroughs és Lucien Carr, valamint David Kammerer kapcsolatát bemutató Öld meg kedveseid című film világával és a Holt költők társasága élet- és művészeteszményével is.

A titkos történet gyönyörűen megírt, letaglózó olvasmány, a többre vágyás és a bukás históriája, a szépség és a művészet átható dicsérete.

Bertalan Melinda
további cikkek
Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Gyorsan szögezzük le, hogy azoknak az információknak, amik a cikkben szerepelnek nagyrésze csak teoretikus, ahogy a logikai eszmefuttatás is, aminek a végén eljutunk addig, hogy az egyik legnagyobb magyarnak kikiáltott történelmi személyünk talán nem is volt akkora magyar. A belé vetett hit viszont megkérdőjelezhetetlen, amit óvni kell. De minden áron? 2024. március 17. 22:51 Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? Dóri Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? A Oxford English Dictionary először 1894-ben listázta a „feminizmus” szót, de az első szervezett feminista hullámot a 20. század elejére datálják. Nagyrészt mondhatjuk, hogy elhivatott nők csoportjai kivívták mára sorstársaik számára a jogot a szavazáshoz, meg a vezetéshez mondjuk, meg olyan általános dolgokhoz, hogy eldönthetem egyedül is, hogy férjhez megyek-e és lesz-e gyerekem például.   2024. március 10. 21:16 Az ikerség lélektana egy ikertől Eszter Az ikerség lélektana egy ikertől Soha nem tudtam, milyen lehet nem ikernek lenni, kezdetben még távolról sem ismerhettem ezt az érzést, hiszen az idősebb testvéreim is ikrek. Két ikerpár, boldog gyerekkor. 2024. március 3. 20:56 Óvatosan a pszichologizálással! Meli Óvatosan a pszichologizálással! Az internet tele van pszichológiai tartalmakkal, és ez legalább annyira rossz, mint amennyire jó. 2024. február 26. 0:54

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.