2017. november 23., csütörtök
Kelemen névnap

Hogyan fejlődnek és hogyan fejleszthetők városaink?

Az életünk körülményeit mindig törekszünk optimális szinten tartani, jobbítani, így tágabb környezetünket - lakóhelyünket, a települést, ahol élünk, dolgozunk - is igyekszünk fejleszteni. A városfejlesztési politikáknak világszerte egyre nagyobb a jelentőségük.

Az emberiség történelme igazolja, ősidőktől fogva igény volt arra, hogy az emberek lakóhelyüket, életük terét - a környezeti feltételeket szem előtt tartva - valamiféle szabályszerűség szerint alakítsák ki. Rendre, rendezettségre, együttélési szabályokra szükség volt, mert az adott természeti és társadalmi környezetben csak így lehetett biztosítani a település létét generációkon át.

A világ városiasodása a huszadik század közepe óta folyamatosan nő, de nem minden város nyertese a folyamatnak. A fejlődéshez elengedhetetlen az emberek közelsége, ami azért vezet jobb teljesítményre, mert a kommunikációval hatékonyabb a tanulás, és mert a közvetlen verseny jobban motivál.

Manapság a városfejlesztési politikáknak jóval nagyobb jelentőségük van. A városfejlesztés ezért foglal el központi helyet az Európai Unió regionális politikájában és lett a 2014–2020 közötti időszak kohéziós politikájának központi témája.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásainak legalább 50%-át városi területek fejlesztésére fordítják. Körülbelül 750 város előtt nyílt meg a lehetőség, hogy ezeket a fenntartható városfejlesztést célzó integrált stratégiákat végrehajtsa. A településrendezési tevékenység nagy távra meghatározhatja a területhasználatokat, a fejlesztések fizikai kereteit, és befolyásolhatja a települések működtetését.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) olyan integrált stratégiákkal kell támogatnia a fenntartható városfejlesztést, amelyek célul tűzik ki a városias területeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő, társadalmi és demográfiai problémák kezelését. A városfejlesztési koncepciók feladatai között szerepel a városi területek alacsony szén-dioxid-kibocsátási stratégiáinak elősegítése, a városi környezet fejlesztése, beleértve a korábbi ipari területek regenerálását és a légszennyezés csökkentését, a fenntartható városi közlekedés kialakítását, valamint a társadalmi befogadás előmozdítását az elszegényedett városi területek fizikai, gazdasági és társadalmi regenerációjának támogatásával.

Építsünk okos várost!

Európa számos városban zajlanak olyan fejlesztések, amelyek már a jövő okos városainak a fundamentumát teremtik meg. Az okos város fogalom átfogóan módon közelíti meg a fejlődés kérdését az egyedi technológia-központú tervekkel kiegészülve, így jelentősen hozzájárul a városok fenntarthatóságához és élhetőbbé tételéhez.

"Egy várost akkor nevezhetünk okosnak, ha az emberi tőkébe, tradicionális (pl. közlekedés) valamint a modern információs és kommunikációs infrastruktúrával történő befektetés ösztönzi és hajtja a fenntartható gazdasági fejlődést és növeli még tovább az életszínvonalat - miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli." – olvashatjuk az IBM Smart Cities tanulmányában.

Az okos városok kialakulását a modularitás jellemzi, a meglévő eszközök fejlesztése, digitális rendszerek kiépítése. A rendszerben való gondolkodás a legfontosabb a smart city projekteknél, amely rendszer működésének fenntarthatónak kell lennie környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is.

Ennek, az optimális városi környezet megteremtésében van óriási szerepe az építészetnek. Nem csak az energiahatékonyság, a környezetkímélő, zöld módszerek állnak a fókuszban, hanem az építkezések lerövidítése, kevesebb környezeti szennyezéssel való kivitelezése, hogy az ott élőknek minél kevesebb kényelmetlensége legyen.