– Hatvanegy éve a hazafias érzelmű veszprémiek, köztük az egyetem hallgatói és munkatársai ezeknél a falaknál védték a várat a szovjet túlerővel szemben, noha semmi esélyük sem volt. Töben közülük megsérültek, fogságba estek – elevenítette fel az 1956-ban történeteket dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit Katalin, a Veszprémi Törvényszék elnöke.
A veszprémiek már a forradalom első napjaiban csatlakoztak a forradalmi mozgalomhoz, gyűléseket tartottak, röplapokat terjesztettek, létrehozták a Szabad Veszprém Rádiót. Amikor a szabadságharcot letörő szovjet csapatok megérkeztek a városba, a hazafiak fegyvert fogtak, noha a harcoktól nem várhattak sikert.
– Az ezt követő napokban, hónapokban a magyar igazságszolgáltatás legsötétebb korszaka következett
– hangsúlyozta a Törvényszék elnöke. 91, a forradalmi gondolattal együttérző és cselekvő veszprémit deportáltak Ungvárra, ahonnan aztán visszaszállították őket Veszprémbe. Sokakat közülük megvertek, meghurcoltak és ellehetetlenítettek.
A deportáltak erkölcsi rehabilitációja csak a rendszerváltás után kezdődhetett meg, véget pedig nem érhet: kötelességünk, hogy közös felelősségvállalásként emléket állítsunk hőseinknek.