A második világháborús német megszállás után látható volt, hogy a front Magyarországon is végigsöpör majd, ezért már a nyilas hatalomátvétel előtt elkezdték keresni a megoldást a koronázási ékszerek megmentésére.
Végül 1944. novemberében Szálasi utasítására Veszprémbe hozták, a Nemzeti Bank sziklaóvóhelyére. A koronát alig néhány hétig őrizték Veszprémben, hogy aztán Kőszegre szállítsák tovább, majd 1945-ben a front elől menekítve előbb Ausztriába, majd az Egyesült Államokba került. Több évtizednyi amerikai őrizet után 1978-ban térhetett haza.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kedd délután az emlékhelynél mondott beszédet.
"Veszprém ma azt az 1944-es háborús téli hónapot idézi emlékünkbe, amikor a szent koronát a veszprémi sziklában őrizték, és idézi annak a 15 bátor koronaőrnek cselekedetét, akik a németek és a nyilasok elől mentették a magyar államiságunk jelképét.
A szent korona hányattatása hazánk történelmét példázza. Történelmi pillanatokban a koronaőrökre hárult az a feladat, hogy államiságunk tárgyi megtestesítőit őrizzék, és ha kell, mentsék. A veszprémi polgárok méltán büszkék azon elődeikre, akik a hűség és a helytállás példáját adták a válságos politikai és háborús zűrzavar idején”– mondta.
Ovádi Péter önkormányzati képviselő szerint Veszprém mindig arról vvolt nevezetes, hogy büszke hagyományaira, őrzi értékeit, és nem feledi azokat az eseményeket, melyek itt történtek. 2010-ben közös akarattal jött létre az emlékhely létrehozásra, melyben, részt vettek önkormányzatok, civil szervezetek és magánemberek.
„Emlékeztetni kell mindenkit, arra, hogy ez itt a mi hazánk, és ezer szállal kötődünk hozzá. Nem hagyjuk, hogy bárki ezeket megváltoztassa. Megvédjük hazánkat, és közös értékeinket”
- fogalmazott.
A megemlékezés részeként ökumenikus áldást mondott Nagy Károly esperes és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök. Az ünnepség a koronaőrök emlékjelének megkoszorúzásával zárult.
