Csütörtökön és pénteken Veszprémben rendezik meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlését, aminek megnyitóján felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is a Városházán.
– A választások a demokrácia ünnepe – fogalmazott a kormányfő a közelgő, április 8-án megrendezendő parlamenti választásokra. – A kampányküzdelmek azonban időnként megváltoztatják az ember látását, és elfeledkezünk arról, hogy valami nagyszerű dologban veszünk részt, annak ellenére is, hogy a küzdő felek nem csak dicsérő szavakkal illetik egymást. Emlékeztessük a választópolgárokat is arra, mennyire fontos és szép pillanat ez, olyasmi, amiről 1990 előtt mindig is álmodtunk: nem volt olyan régen a kommunista diktatúra, amikor az emberek nem dönthettek arról, hogy merre haladjon az ország.
Veszprém a magyar vidék mintavárosa
A miniszterelnök kijelentette: Veszprém szimbolizálja mindazt, amit a vidéki Magyarországon el szeretnének érni.
– A város vezetése élvezi a választópolgárok bizalmát, és komoly dolgokat ért el – hangsúlyozta. Mint rámutatott, a város munkanélküliségi rátája 1,64%. – Amikor arról beszélünk, hogy teljes foglalkoztatást szeretnénk az országban, akkor olyasmire gondolunk, mint ami itt Veszprémben megvalósult. Hogy mindenki talál munkát, még ha nem is feltétlenül álmai állásáról van szó, de mindenkinek lehetősége van dolgozni.
A Modern Városok Program veszprémi fejlesztéseivel kapcsolatban megjegyezte: – Bár talán néhány hónapot csúsztunk az ígéretünk betartásával, az Aranyos-völgyi híd megépítése most a fontos, első sorban megvalósítandó beruházások között szerepel.
Szeretnénk megmutatni a magyaroknak, hogy olyan kormányuk van, ami ha vállal valamit, azt be is tartja.
– A választások előtt sok buta gondolat is elhangzik – folytatta Orbán. – Kibontakozott egy kampány arról, hogy az önkormányzati rendszerben változásokat tervez a kormánykoalíció. Ez nem így van. A rendszer alkotmányos fundamentumai szilárdak, nem látom okát, hogy ehhez hozzányúljunk. A kétezer fő alatti településeken sem számolunk fel semmit, Magyarországon minden településnek lehet polgármestere és önkormányzata, akkor is, ha csak négyen élnek ott. Az állítások nem felelnek meg a valóságnak. A most divatos kifejezéssel élve: fake news.
A megyei jogú városok a vidék fővárosai
A kormányfő kijelentette: a vidék fejlesztése a nagyvárosok fejlesztése nélkül nem lehetséges. A magyar vidéket – ideértve a falusias körzeteket is – nem tudjuk felemelni, ha nem virágzóak és megfelelő dinamikával működőek a megyei jogú városaink. Nincs erős falu gyenge várossal. Az ezt szolgáló Modern Városok Program zajlik, kidolgozták a középvárosokról szóló fejlesztési programokat, és utána majd „rá kell kapcsolni erre a vonatra a falvakat is”.
Kijelentette: a város nem tud fejlődni, ha alkalmatlan a polgármestere, és ez fordítva isigaz: aki meg tudja oldani ezt a feladatot, azt joggal soroljuk az ország vezető politikai szereplői közé.
– A megyei jogú városok vezetőiből minden gond nélkül ki lehetne állítani egy kormányt, annyi tapasztalattal rendelkeznek, amivel egy országot is lehetne irányítani. Fontos, hogy dolgozzon bennetek ez az elismerés: ti nem a végeken vagytok, hanem rendkívül fontos munkát végeztek Magyarországon. Ti vagytok a demokrácia letéteményesei, hiszen bármennyire is fontosak a parlamenti választások, a választott képviselők, de a demokrácia mindennapi gyakorlata az önkormányzatoké – intézte szavait a polgármesterekhez a miniszterelnök.
A kormányfő beszélt arról is, hogy ma már senki nem vitatja, hogy Magyarország fejlődik, de ennek okáról vannak viták. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez elsősorban az uniós támogatásoknak tudható be. Orbán kijelentette, míg az uniós források éves szinten 4 milliárd eurós nagyságrendet tesznek ki, a teljes magyar nemzeti össztermék 110-120 milliárd euró. Mint mondja, az unióból érkező pénzek nagy része vissza is megy a feladóhoz, sőt, keresnek is rajtunk. A miniszterelnök megjegyezte, nem sajnálja tőlük ezt a hasznot, mert ez kőkemény üzlet, amiben közben mi sem járunk rosszul.
2022-re Magyarország jó hely lesz
Orbán Viktor összefoglalta kormányzásának eredményeit és kitűzte az előttünk álló négy év céljait. Mint mondta, a 2010 és 2014 közötti ciklusban az volt a cél, hogy a csőd szélén tántorgó ország összeszedje magát. Sokan a világban egy fabatkát sem adtak volna arra, hogy az ország megmenekül, már az is óriási teljesítménynek tűnt, hogy a saját lábunkra álljunk, és rendezzük a helyzetünket.
– 2014 után olyan fejlesztések indultak el, amik hatására azt mondhatjuk: kezdünk jól kinézni. Ha az állampolgárok megtisztelnek minket a bizalmunkkal, akkor 2018 és 2022 között azt a munkát végezzük el, aminek következtében 2022-ben Magyarország olyan ország lehet, ami jól néz ki, rendben van. Ez reális cél, ide el lehet jutni négy éven belül.
Kívülről jön a veszély
A kormányfő szerint Magyarország eredményeit elsősorban külső veszélyek fenyegetik, amik nem fognak néhány hónap alatt elmúlni.
– Sok száz év óta nem tapasztalt jelenségek ütik fel a fejüket, a helyzet súlyát jól mutatja az, hogy az ENSZ is foglalkozik a problémával. A jövő nagy kérdése, hogy képesek lesznek-e az emberek ott élni, ahol megszülettek, vagy keresztül-kasul vándorolnak majd a bolygón? A lassú népvándorlás nyugati tapasztalatai semmi vonzót nem mutatnak, hiába próbálják egyesek úgy beállítani, mintha a sokszínűség érték lenne. A sokszínűség nem érték, hanem tulajdonság, nem sorolható semmilyen erkölcsi kategóriába. Ezen vessük meg a lábunkat, nekünk meg kell védenünk Magyarországot olyannak, ahogy most van. Nem akarunk sokszínű ország lenni, olyanok akarunk lenni, amilyenek 1100 év alatt a Kárpát-medencében lettünk.
– Ma zajlik a vita a világban arról, hogy az emberiség szempontjából a népvándorlás jó vagy rossz. Mivel az országok többsége túlnépesedéssel küzd, ezért a többség azt gondolja, hogy ez jó, hiszen az elvándorlás csökkenti a problémáikat. Mi a folyamat másik végén állunk, mi ezt máshogy látjuk, számunkra ez veszélyes dolog, és nem akarunk benne részt venni. Ha nem vetjük meg a lábunkat keresztény gyökereinken, akkor a brüsszeli tirádák el fognak minket téríteni, és el fogjuk veszíteni a jövőnket is.
A kormányfő hozzátette: ehhez a harchoz a parlamenti képviselők kevesek, itt minden magyar embernek ki kell nyilvánítani az akaratát, és a megyei jogú városok vezetőinek az a feladata, hogy ebben a demokratikus véleménynyilvánításban segítsék és támogassák a polgárokat.
