Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
16°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
16°C

A veszprémi egyházmegye rövid története

2018. december 15. 19:48
Püspökség, királynék, romjaiból újjáépülő egyházmegye, érsekség: a veszprémi egyházmegye több évszázados történetének kiemelkedő eseményeiről beszélgettünk dr. Karlinszky Balázzsal, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár igazgatójával.

Kialakulás, alapítás

- A veszprémi egyházmegye egyike az első magyarországi egyházmegyéknek: a dokumentum, amely az egyházmegye területi határait jelöli ki, 1009-ből szármaik, bizonyítva akkori létezését. Püspökséget uralkodók alapíthattak, így nem Gizella királyné, hanem feltehetően Szent István nevéhez köthető az egyházmegye kialakulása. A Dunántúl, illetve az ország középső területe a Dunántúl, a Balaton és a Duna kanyar közötti rész volt, a „Medium Regni”, vagyis a királyság központja. Itt található Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém, melyek korai uralkodói, fejedelmi centrumok voltak, emiatt szerepük, jelentőségük is nagyobb volt: Székesfehérvár koronázó város, illetve itt temették el az uralkodókat, Esztergom pedig rangban az első helyet foglalta el a magyarországi egyházmegyék sorában.

Az egyházmegyéket eredetileg missziós területeknek szánták: legyező-szerűen nyíltak ki az egykori ország határai felé, az ország középpontjából. Esztergomhoz tartozott a teljes Felvidék nyugati része, Győrhöz a mai Nyugat-Magyarország, Veszprém pedig a Dunától a Dráváig legyező formában kinyílva fedte le a területeket.

A királynék és a püspökség

- A veszprémi püspökséghez fűződik a királynék koronázási joga: egészen az utolsó magyar király és királyné koronázásig, 1916. december végéig a veszprémi püspöknek volt joga a királynékat koronázni. A királynéi udvartartást is a veszprémi püspök vezette, ő volt a királyné kancellárja.

Nehéz török idők

- Az egyházigazgatás felépítését tekintve, legfelül helyezkednek el az egyháztartományok, amelyek kiemelt egyházmegyéje az érsekség, ahova tartozik az egyháztartomány többi püspöksége: Veszprém az esztergomi érseki tartomány része volt. A püspökségen belül vannak az esperesi kerületek és alattuk, a helyi szintet jelentik a plébániák. Közel hatszáz plébánia alkotta a középkori egyházmegyét, ám ahogy a török hódoltság területe terjeszkedett rohamos mértékben szűntek meg, így a XVII. század végére csak néhány tucat plébánia maradt.

Veszprém végvár pozícióba került, sokáig a török hódoltság és a Magyar Királyság közötti határvonal része volt, így többször gazdát cserélt, négyszer ostromolták sikerrel, majd foglalták vissza. A támadások következtében a vár és a város is súlyos károkat szenvedett: a középkori épületekből, ma már szinte semmi sem látható, csak a Szent György kápolna, illetve a Székesegyház egyes falai.

Újrakezdés

- Az újjászervezés egy hosszabb folyamat volt, már a XVII. század közepén elkezdődött. 1630-ban újjáalakult és onnantól kezdődően Veszprémben működött a székeskáptalan (a püspökök mellett funkcionáló „tanácsadó testület”), a püspökök viszont az 1760-as évekig, amíg meg nem épült a mostani palota, Sümegen székeltek. 1630-tól a székeskáptalan kiemelt gondot fordított arra, hogy a levéltárban fennmaradó dokumentumok alapján, az egykori birtokokat felkutassák, és ismét birtokba vegyék, jövedelmeikből pedig elkezdjék a plébánia hálózat újraépítését, az egyházmegye központi igazgatásának újjászervezését.

A Rákóczi-szabadságharc idején, Heiszter generális felégette a várost, hatalmas pusztítást okozva. Ezt követően a XVIII. században, a szabadságharc után nagy lendületet vett az egyházmegye átformálása: Padányi Bíró Márton püspöksége idején, megtöbbszöröződött a plébániák száma. Újakat alapítottak, régieket újítottak fel, illetve meglévő plébániákat alakítottak át és bővítettek ki.

Püspökségből, érsekség

- Mária Terézia nevéhez fűződik, az országos egyházmegye átszervezés: 1777-ben az addigi óriási, már megújult egyházmegyéket is felosztották, átalakították és újakat is alapítottak. A székesfehérvári püspökség megalakulásakor a Fejér, illetve Pilis megyei települések Fehérvár alá kerültek, illetve megalakult a szombathelyi püspökség is. 1777-1993-ig a veszprémi egyházmegye területét Somogy, Zala megyének a fele, illetve Veszprém megye, és az újonnan ide került pápai esperesi kerület alkotta.

1920-ban megváltoztak az országhatárok, Veszprém területileg és lakosságilag is egy középső állapotba került és az ország egyik legnagyobb egyházmegyéje lett. Az egyházmegyék 1920-1993-ig nem követték az új államhatárokat, ennek rendezésére került sor 1993-ban. Ez elsősorban azokat az egyházmegyéket érintette, amelyeknek az új határon túlra nyúló területei voltak, ám Veszprém is ekkor nyert érseki rangot. A Veszprémi Érsekség, a veszprémi egyháztartomány első egyházmegyéje lett: a szombathelyi püspökség, illetve az 1993-ban a veszprémi egyházmegye területéből létrehozott kaposvári püspökség is ide tartozott az átszervezést követően. Ma a veszprémi egyházmegye Veszprém megyére, néhány Fejér megyei településre és Zala megyének egy szűk harmadára terjed ki.

Sulyok Georgina
további cikkek
A Fájdalmas Péntek áldozataira emlékeztek Olaszfalun Olaszfalu A Fájdalmas Péntek áldozataira emlékeztek Olaszfalun 1945. március 23-án 32 fiatalt lőttek le szovjet katonák a bakonyi településen. Vasárnap délelőtt szentmisével és koszorúzással emlékeztek az áldozatokra. 2022. március 27. 15:34 Korabeli filmszalagon a '30-as évek Veszpréme történelem Korabeli filmszalagon a '30-as évek Veszpréme Az utókor számára fennmaradt 1930-as évekbeli kisfilm mutatja be a két világháború közti Veszprémet, amit digitalizálva bárki elérhet az interneten. A megkopott szalagon még kivehető a Séd-völgy a Viadukt nélkül, az Óváros tér korabeli formája és az egykori Csomai strand átadójáról is tartalmaz képkockákat. 2021. november 20. 15:00 Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i) közélet Megváltó a patikában-egy veszprémi gyógyszerészcsalád huszadik századi története(i) Egy család, amelynek a patikájában Jávor Pál felesezett, a szalonjában püspökök teáztak, az egyik tagja pedig megmentette a Tűztornyot az oroszok géppuskájától: Veszprém ma nem lenne az, ami, a Kocsuba-Karabélyos família nélkül. 1911 és 1951 között ők voltak az Óváros tér mellett található Fekete Sas Gyógyszertár tulajdonosai, ez idő során rengeteget fényképeztek, filmeztek, leveleztek és nagy társasági életet éltek, így a család és a város története elválaszthatatlanul összefonódott. 2021. május 16. 12:15 Amikor még télen esett a hó Fortepan Amikor még télen esett a hó Erzsébet-ligeti jégpálya, befagyott Balaton, és Viadukton pózoló diák a téli időjárást idéző Fortepan-válogatásunkban. 2020. december 29. 4:25

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.