Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Kutatók éjszakája a Pannon Egyetemen!

2019. szeptember 29. 4:10
A Pannon Egyetem ismét megnyitotta kapuit a tudományos világ előtt; péntek este – korosztálytól függetlenül – több tucat programmal várták az érdeklődőket.

Kísérletek, interaktív programok, játékok és előadások „öltöztették fel” az egyetem különböző épületeit, a programsorozatra rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott. Az intézmény karainak más és más rendezvényei csalogatták be a tudomány szerelmeseit, de nem túlzás kijelenteni, mindenki megtalálhatta a számára leghasznosabb programpontot.

A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar egyik eseménye a következő címmel hívogatta a zene kedvelőit: „Biztos minden zenét ismersz? Tegyük rendbe a műfajokat!” Az előadást Halmos Attila, a Tükrös Zenekar alapítója tartotta, akit dr. András Ferenc egyetemi docens, az est moderátora hívott meg. Ismeretségük korábbra nyúlik vissza, dr. András Ferenc kérésünkre elmondta, miért gondolta érdekesnek a népzenész meghívását:

„Ahogyan azt Halmos Attila vallja: a zenei műfajok hármas felosztásában – népzene, komolyzene és popzene – egy egészen különleges jelenség van: ha a felsoroltakba tartozók valamelyike „elfárad”, akkor kizárólag az egyikhez nyúlnak vissza megújulásért: a népzenéhez. Attila a népzene mély ismerője, így sok eredetit mondhat nem csak a zenei szerkesztéssel barátkozó kommunikáció-média szakos hallgatóinknak.”

Halmos a jelenlévőket is bevonta, sőt, a címnek eleget téve a közönséggel együtt tisztázta a műfajok körül elcsúszott fogalmakat. Mindemellett kisebb zenetörténeti áttekintést is kaptunk, így sikerült egészében és folyamatában látni a műfajok megszületését, vagy akár átalakulását.

Mindeközben megérthettük, miért is nem kék, hanem sokkal inkább szomorú Gershwin rapszódiája.

Az előadó egészen újító gondolatait is megosztotta a jelenlévőkkel: ahogyan az embereknek egyre nagyobb igényük van a zöldre, ezzel párhuzamosan az élő zenére is nagyobb lett a kereslet.

A dr. András Ferenc által „bedobott” kérdezési lehetőséget kihasználva, a gépzenék, az MI zeneszerzői létjogosultságáról faggatták az előadót, aki válaszként elmondta: a hangkiadó eszközt hangszernek nevezzük, legyen az gép, vagy nem gép – így az MI sem több egy hangszernél. A popzene és komolyzene helyzete is előkerült.

A zenész meglátása szerint „eltorzult” arányban vannak jelen a médiában és az oktatásban:

a popzene az előbbiben túlságosan, míg utóbbiban egészen foghíjasan él, a komolyzene ezzel szemben épp fordítva.

Az est végén természetesen előkerült a hegedű, sőt, a közönség kérésére a visszataps is újabb dalt hozott a péntek éjszakába.

Szabó Eszter
Domján Attila
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről kultúra 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről Veszprém jó helyzetben van, de a város jövőjét nem elsősorban új épületekben és látványberuházásokban kell keresni. Dr. Alföldi György építész, urbanista szerint fontosabb kérdés, hogyan használja a város azt, amije már megvan, hogyan vonja be a veszprémieket a döntésekbe, és képes-e olyan belvárost kialakítani, ahol az emberek nemcsak áthaladnak, hanem szívesen maradnak is. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a Pro Bono Veszprémért Egyesület rendezvényén beszélt Veszprém adottságairól, modern építészeti örökségéről, a belvárosi kereskedelemről, a lakhatásról és a városfejlesztés új lehetőségeiről. ma 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.