Ahhoz képest, hogy a Magyar Szocialista Párt korábban szebb napokat is megélt – értsd, hogy a 2000-es években kormányzó párt volt – ma pedig valahol az 5%-os parlamenti küszöb szélén táncol, a párt megmaradt keménymagja, akiket még nem szippantott fel a DK igyekeznek lehetőségeikhez mérten tematizálni a magyar politikát.
Ennek a folyamatnak a részeként Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője hétfőn Veszprém vármegyében tett látogatást, ahol a párt megmaradt helyi vezetőivel is találkozott és a sajtó előtt kommentáltak néhány országos és helyi ügyet a saját nézőpontjukból. Így volt ez Veszprémben is, ahol Tóth Bertalan Hartmann Ferenccel, az MSZP helyi vezetőjével és önkormányzati képviselőjével együtt álltak kamera elé.
Tóth „orbáni infláció, orbáni megszorítások” címmel vezette fel mondandóját, amelyben elsősorban a hazai gazdaságpolitika helyzetét és az MSZP javaslatait taglalta. Véleménye szerint a most tapasztalható magas infláció három okra vezethető vissza: a Gazprommal 2021-ben megkötött hosszútávú gázszerződésre, a gyenge forintra és a magas áfára. Ezek negatív hatása együtt az államháztartás után elérte a kis- és középvállalkozásokat, valamint önkormányzatokat, így az átlagemberek szintjét is, mondta a frakcióvezető, aki ezután beszámolt az MSZP néhány javaslatáról is.
Ezek alapján csökkenteni kéne az alapvető élelmiszerek és az energiaszektor áfáját a szocialisták szerint, az élelmiszerárstopot pedig meg kéne hagyni. Ennek bevezetését egyébként az MSZP is támogatta annak idején, hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan.
Kritizálta a CSOK és a babaváró-hitel átalakítását, amit egyébként még a Fidesz-KDNP kormányzat talált ki és vezetett be komolyabb ellenzéki össztűz mellett, megszűnni pedig ezután sem fognak ezek a családtámogatások, csak némileg átalakulnak.
Tóth Bertalan a kritikák mellett néhány javaslattal is előállt, amivel a költségvetési hiányt az MSZP szerint lehetne csökkenteni. Ilyen például a globális nyereségadó hazai növelése, amivel a nagyobb multikat sarcolnák meg jobban, valamint a minimálbér adómentességét is szorgalmazta.
Tóth Bertalan után Hartmann Ferenc helyi ügyek felé irányította a sajtótájékoztatót. Ő három olyan fejlesztést emelt ki, amelyek régóta terítéken vannak, de Lázár János, építési és közlekedési miniszter felfüggesztett egyelőre. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy országosan összesen 270 állami beruházást napoltak el, ezekben pedig mindössze három Veszprémet érintő projekt szerepel, miközben tisztán kormányzati támogatásból az EKF keretében közel 40 milliárd forintból épülnek és újulnak meg veszprémi infrastruktúrák.
Ami viszont kikerült a kormányzati támogatások közül, az a 82-es főút gyulafirátóti elkerülőjének megépítése, ami az épülő NATO-bázis miatt is indokolt lenne, emelte ki Hartmann, a Dózsavárost és Jutasi úti lakótelepet összekötő völgyhíd megépítése, amelyről konkrét látványterveket is prezentált a képviselő a sajtótájékoztón, valamint a 8-as út elkerülőjének további felújítása a nemesvámosi és csatári elágazóig.
Hartmann Ferenc hozzátette, hogy megkereste Ovádi Péter, országgyűlési képviselőt, hogy lobbizzon ezekért a fejlesztésekért, valamint ugyanerre kérte az MSZP frakcióját is a Parlamentben.
