Az elmúlt hétvégén Tatabányára látogattunk. Szerettünk volna bravúrt elérni, de sajnos ezen a meccsen rengeteg hibával játszottunk. A budaörsi védekező felállásunk után, Tatabányán a támadó focit szerettük volna előtérbe helyezni. Ennek megfelelően most több támadószellemű játékos kapott szerepet a kezdő csapatban.
Támadni szerettünk volna, de a mérkőzés nagy részén így is védekezésre kényszerültünk a Tatabánya birtokolta a labdát. Emellett sajnos a mi rutintalanságunk is közre játszott, rengeteg labdát adtunk el a saját térfelünkből, amiből az ellenfél sok helyzetet tudott kialakítani. Mondhatjuk azt is, hogy örülhetünk hogy a szünetben csak egy volt a különbség. A gólt figyelmetlenségből kaptuk, egy gyorsan elvégzett szabadrágásra nem tudtunk időben reagálni. Az első félidő derekán voltak próbálkozásaink, egy alkalommal a tatabányai portás nagy bravúrja mentette meg az ellenfelet, de sajnos gólt nem sikerült elérnünk.
Leitold Tamás
A második játékrész ugyan úgy kezdődött, ahogy az első befejeződött. Szinte képtelenek voltunk kettőt, hármat passzolni egymásnak. A labdaszerzést követően sok esetben egyből visszaadtuk a játékszert az ellenfélnek. Hiába beszéltük meg a szünetben hogy meg kell becsülnünk a labdát, mert máshogy nem tudunk támadásokat vezetni, egyszerűen ezen a napon képtelenek voltunk megtartani a labdát. A sors pedig gyorsan büntetett alig tíz perc eltelte után megkaptuk a második találatunkat. Nem álltunk vissza próbáltunk gólt szerezni, de a játék továbbra se ment. Így a következő hibánkból meg kaptuk a harmadikat is, és a csapat kezdett kissé összetörni.
Nem volt bennünk meg a kellő akarat, szinte veszélytelenek voltunk az ellenfél kapujára. Pedig ha a mérkőzés folyamán kellően koncentrálunk, odafigyelünk, nem követünk el elemi hibákat, akkor talán pontszerzés is benne lehetett volna ebben a mérkőzésben. Persze azt gyorsan hozzáteszem, hogy a „ha” szócska semmilyen sportágban nem játszik, s mivel a foci csapatsport, ha kellően koncentrálunk, s minden rendben zajlik a mérkőzésen, lehet, hogy akkor se sikerül pontot szereznünk.
Egy viszont biztos, nekünk nem a bajnokesélyes és a bajnoki címre törekvő csapatot kell két vállra fektetnünk, hanem az olyan gárdákat, akik hozzánk hasonlóan a bennmaradásért állnak harcba. Félre értés ne essék, nem azt akarom mondani ezzel, hogy a bajnokaspiráns csapatok ellen feltartott kezekkel megyünk ki a pályára, igenis az élcsapatok ellen is bizonyítani szeretnénk, hogy nekünk ebben a bajnokságban a helyünk.
Viszont alacsonyabb játékerőt képviselő csapatok ellen, ha vért izzadva is, de pontot, pontotokat kell szereznünk, hogy év végén elérjük a célunkat, a bennmaradást. A hétvégi fordulóban a Kozármisleny csapatát fogadjuk, akik ugyanezért állnak harcban. Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy pontot szerezzünk, a tatabányai vereség okait, hibáit megbeszéltünk és nagyon reméljük, hogy ezeket, a gyermeteg hibákat többe nem követjük el. A kilátogató nézőket szeretnénk kiszolgálni, ezúton szeretném megköszönni azon drukkereknek, akik Tatabányára velünk tartottak és kilencven percen keresztül biztattak, hajtottak bennünket. Szeretnénk a hétvégén őket is kárpótolni és a pontjaink számát gyarapítani.
Szerdán Magyar Kupa-mérkőzésre látogatott a csapat Lipótra, a tavalyi nagy riválisunkhoz. Az edzőnk úgy döntött, hogy azok kapnak szerepet a mérkőzésen, akik eddig kevesebb játéklehetőséget kaptak, illetve ifistákal töltötte fel az utazó keretet. Akik eddig a bajnokságban több lehetőséget kaptak, azok itthon maradtak és edzés volt a programjuk a mérkőzés helyett. A találkozón gyorsan megszereztük a vezetést, de a második félidő elején tíz főre fogyatkoztunk. Ez megpecsételte a sorsunkat, s védekeznünk kellett a mérkőzés hátralévő részében. Az összecsapás vége előtt egyenlített a Lipót gárdája, s hosszabbításra mentette a mérkőzést, amelyet végül az ellenfél bírt jobban. Mondom ezt annak tudatában, hogy egy tizenhatoson belül történő szabálytalanságnál érthetetlen módon a bíró sípja néma maradt, az ellentámadásból pedig az ellenfél gólt ért el. De hát már csak ilyen a labdarúgás. Sajnos ezután nem tudtunk egyenlíteni, s így kiestünk a kupából.
Leitold Tamás
