Van egy közös Takács Lajosban, Nagy Attila Tiborban és Hrabovszki Lászlóban: mind a hárman megkapták már azt a vádat, hogy a Fidesz szekerét tolják és ugyanígy az ellenkezőjét is. „Először döntsék el, hogy miért utálnak minket” – fogalmazta meg ironikusan, mégsem nélkülözve a kommentszekciók fotelhuszárjainak kritikáját Nagy Attila Tibor (NAT) azon a veszprémi közéleti beszélgetésen, amelyet Takács Lajos szervezett kedden kora este az Agórában. Az est vendége rajtuk kívül Hrabovszki László, a Demokratikus Koalíció helyi országgyűlési képviselő-jelöltje volt, ezzel a szervező Takács Lajos nem titkolt célja teljesült is, miszerint időről időre egy asztalhoz ültesse és ütköztesse a véleményét politikusoknak és politikai elemzőknek.
Téma pedig bőven adódott, ráadásul mindezeket olyan politikai légkörben sikerült kivesézni, amiben nem volt jelen deklaráltan sem a Fidesz, sem a Tisza valamelyik politikusa, vagy megmondóembere, így némileg külső szemmel lehetett tekinteni a hazai viszonyokra. Takács Lajos moderálása mellett így is voltak heves viták Hrabovszki és NAT között, viszont a magyar közéletben már-már kuriózumnak számító kulturált viszonyokat megtartva.
„A tiszások megnyilvánulásait látva úgy tűnik, mintha tényleg elhinnék, hogy egy áprilisi győzelem után másnap szempillantás alatt minden megváltozik az országban” – adta fel az első vitatémát Takács Lajos.
Nagy Attila Tibor viszont más, eddig tisztázatlan kérdésekre is felhívta a figyelmet. Miszerint Magyar Péter folyamatosan rendszerváltásról beszél, amit lehet úgy is értelmezni, miszerint megszüntetik a Fidesz által 2012-ben elfogadott Alaptörvény eszmeiségére épülő Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER). De hogy kellene ezt elképzelni a gyakorlatban? Leváltják a kulcspozíciókból a Fidesz által kinevezett embereket? Csakhogy közülük nagyon sokan kétharmados többséggel vannak bebetonozva, amihez a parlamentben kevés az egyszerű többség – hívta fel a figyelmet NAT erre a nem éppen elhanyagolható közjogi helyzetre.
„Komoly jogállamban nem lehetséges vagyonelkobzás egyszerű bemondásra, vagy börtönbe küldeni úgy embereket, hogy csak rájuk mutatnak, pedig a tiszások ezt várnak Mészárossal és Tiborczcal szemben” – mondta a politikai elemző, aki nem állt meg itt, szerinte,
ha feles többséggel megpróbálnak kétharmados törvényeket módosítani, az alkotmányos válsághelyzethez vezetne az országban,
mert a Kúria nem fogja ezeket jóvá hagyni, így pedig beállhat egyfajta jogi anarchia.
Hrabovszki viszont felhívta a figyelmet arra, amennyiben a DK bejut a parlamentbe – márpedig szerinte ez nem kérdés, de erről majd később – az ő baloldali pártjuk hajlandó minden olyan kérdésben összefogni a Tiszával, ami a NER előtti jogállam visszaállítását segíti elő és nem elképzelhetetlen, hogy éppen az ő képviselőiken múlik majd a most még ellenzék kétharmados többsége.
„A DK-sok könnyen felejtenek” – mondta Hrabovszki László, visszautalva Dobrev Klára egy korábbi veszprémi nyilatkozatára, amiben arra utalt, hogy hajlandóak lennének félretenni azokat a válogatott sértéseket, amiket a tiszásoktól kaptak, miszerint indulásukkal a Fidesz hatalomban maradását segítik csak.
NAT viszont ezen a ponton megkérdőjelezte azt is, hogy a DK egyáltalán bejut a parlamentbe, szerinte a párt esetében fontosabb kérdés az életben maradás jelenleg, amire Hrabovszki több százezer baloldali érzelmű magyar emberrel reagált, akiknek viszont egyedül a DK kínál alternatívát a politikai palettán.
A beszélgetésen szóba került az a megelőlegezett vád is, amit ugyancsak Magyar Péter fogalmazott meg jó előre a Fidesszel szemben, miszerint a kormánypárt választási csalásra készül. De mit értünk választási csalás alatt? – tette fel ismét a jogos kérdést Takács Lajos, mert ez a fogalom sem magától értetődő, ha jobban mögé nézünk.
Nagy Attila Tibor szerint a választási csalás azt jelenti, hogy a szavazatok összeszámolásánál úgy hamisítják meg a számokat, hogy az érdemi változást eredményez a végkimenetelben. Csakhogy a magyar választási rendszerben pontosabban annak lebonyolításában ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Már csak azért is, mert minden szavazatszámláló bizottságban ott ülnek az ellenzék delegáltjai is, a nemzetközi EBESZ-megfigyelőkről nem is beszélve.
Hrabovszki László szerint ki kell bővíteni a választási csalás fogalmát. Hiszen a Fidesznek akkora mértékű anyagi lehetőségei és médiaháttere van, amivel képes befolyásolni az emberek véleményét már a választás előtt is, ezt pedig akár csalásként is fel lehet fogni, de befolyásolásként mindenképpen.
A beszélgetés egyik pikáns része volt, amikor Takács Lajos a közvélemény-kutatásokra és az azokat szolgáltató intézetekre terelte a szót, amelyek attól függően, hogy ellenzéki, vagy kormánypárti háttérrel rendelkeznek, eddig soha nem látott különbségekkel mérik meg egyszer a Tisza, máskor a Fidesz előnyét.
„Valaki nagyot fog bukni idén áprilisban”
– mondta NAT, hozzátéve, hogy ilyen különbségek akkor lehetnek az eredmények között, ha valamelyik oldalon trehány munkát végeztek, vagy szándékosan hazudnak az eredményekről. Takács szerint a tiszások a nekik kedvező adatokra hivatkozva már most kikiáltották a győzelmet, ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy még az ellenzéki kutatások is olyan érdekes adatokat mutatnak, hogy bár hiába támogatják állítólag tömegek a Tiszát, akik valóban hisznek a kormányváltásban, már kevesebben vannak.
„A közvélemény-kutatás nem jóslat, hanem egy pillanatfelvétel” – idézte a klasszikust Hrabovszki László, hozzátéve sokatmondóan, ha a DK támogatottsága valóban olyan kicsi lenne, a Tiszáé pedig nagy, mint több intézet is méri, akkor Magyar Péteréket miért zavarja annyira, hogy ők elindulnak a választáson?
A beszélgetés végén szóba kerültek az egyéni választókörzetek is, illetve általánosan az egyéni képviselő-jelöltek az országban.
„A képviselőség teljes embert követel meg. Ha valaki elvállal egy ilyen feladatot, az vegye komolyan, mert a döntéseikkel felelősséget vállalnak az emberek mindennapi életéért” – mondta Nagy Attila Tibor, erős kritikával élve a Tisza jelöltállításával szemben, ahol Magyar Péter többször is elmondta, hogy az ő jelöltjeik olyan polgári foglalkozású emberek, akik a képviselőség mellett is folytatnák eredeti hivatásukat. NAT és Hrabovszki is egyetértett abban, hogy a képviselőség, ha az ember jól szeretné csinálni, akkor nem ritka esetben akár napi 10-12 órás munkát is megkövetel az embertől, ami összeegyeztethetetlen más elfoglaltsággal.
A beszélgetés közel két órán át tartott, de az aktuális témák akár hosszabb időt is felölhettek volna, mindenesetre ismét egy olyan kezdeményezés indult el a térségben, ami a kiélezett politikai légkörben is képes volt megtartani a kulturált hangvételt és a vélemények ütköztetését személyeskedés nélkül.



