A kommunikáció- és médiatudomány alapképzés az elmúlt években a kar egyik meghatározó részévé vált. Bodnár Éva elmondása szerint a pszichológia, az anglisztika és az óvodapedagógus képzések mellett a kommunikáció- és médiatudomány is olyan szak, amely iránt stabil és folyamatos az érdeklődés. „Az elmúlt években látványosan fejlődött. A képzés nappali tagozaton angol és magyar nyelven, ez utóbbi esetben levelező formában is elérhető. 15–20 fős évfolyamokkal dolgozunk. Ez elsőre nem tűnik soknak, de mi nem is törekszünk ennél nagyobb létszámra. Így lehet igazán gyakorlatorientáltan, közösséget teremtve oktatni.” A dékán szerint a jelentkezők száma azt mutatja, hogy korántsem a hallgatók „összelapátolásáról” van szó, hanem valódi az érdeklődés. Sokkal inkább arról kell dönteniük, hogy adott esetben kit nem vesznek fel.
Bodnár Éva kifejtette, hogy a kommunikáció- és médiatudomány MA egyik legnagyobb erőssége az integrált szemlélet lesz. „Ez egy olyan képzés, ahol a pszichológia, a politika és a kommunikáció ismeretanyaga egyaránt meghatározó, és ehhez hozzáadódik az új és modern technológia, különös tekintettel a mesterséges intelligencia szerepére. A komplex gondolkodásmód az, amire manapság igazán szükség van.”
A mesterszak elindításnak szándéka nem egyik napról a másikra született. A kommunikáció- és médiatudomány alapképzés sikere, valamint az ott tanuló hallgatók erős kötődése a veszprémi képzéshez és az oktatói közösséghez egyértelműen jelezte, hogy szükség van a folytatásra, a helyben maradás és tanulás lehetőségének biztosítására. „Nem volt kétségünk, hogy lesz olyan hallgatói életút, amit hosszabb távon ki kell szolgálnunk. A kommunikáció- és médiatudomány BA egy nagyon tudatos, következetes építkezés eredménye, ebből szervesen következett, hogy egyszer mesterszak is legyen.” – fogalmazott a dékán. Hozzátette: „A hallgatók szerettek volna itt maradni, tovább dolgozni ugyanazzal a csapattal, akik tanítják őket. Megvannak a kapacitásaink, minden adott.”
Bodnár Éva rámutatott, hogy a kommunikáció világa rendkívül gyorsan alakul és fejlődik, ezért különösen fontos, hogy a képzés időben reflektáljon az új jelenségekre.
„A világ változik, erre muszáj jól reagálnunk. Az a szakmai csapat, amely itt dolgozik, egy kreatív, alkotó közeg, és folyamatosan szem előtt tartja a valóság és a róla szóló kommunikáció viszonyát.”
A mesterszak nem kizárólag a kommunikáció- és médiatudomány alapszakosok előtt nyitott. A dékán hangsúlyozta, hogy a képzés kifejezetten széles bemeneti bázissal rendelkezik. „A kommunikáció- és médiatudomány mesterszak egy olyan szakmai terület, ahová szinte mindenki jelentkezhet, akinek van társadalomtudományi előélete. Ez sok képzésben megtalálható: a közösségszervezők például elegendő kredittel rendelkeznek, de egy magyar-szakos, anglisztikás vagy bármilyen társadalomtudományi háttérrel érkező hallgató is könnyen összegyűjtheti a tantárgyakat. A gazdaságtudományi területről érkezők számára szintén logikus folytatás lehet a kommunikáció, különösen a marketingeseknek, de természetesen nem célunk elcsábítani a GTK-s hallgatókat, hiszen az egyetemünkön belül az együttműködés, a képzések összhangja a legfőbb prioritás.” A kommunikáció- és médiatudomány MA egyik fontos hozadéka, hogy erősíti az egyetemen belüli megtartó erőt. Olyan hallgatók számára kínál továbblépési lehetőséget, akik eddig nem feltétlenül találtak egyértelmű mesterszakos irányt.
A szak vonzereje részben abban rejlik, hogy rendkívül sokfelé nyújt továbblépési lehetőséget. „Aki még nem bizonyos teljesen, mit szeretne csinálni, annak ez jó út lehet, hiszen kommunikációs diplomával a zsebben széles a pálya” – fogalmazott Bodnár Éva. A lehetséges utak között említette a közéleti és médiakommunikációt, a szervezeti, valamint a politikai kommunikációt, amely hagyományosan a veszprémi egyetem egyik erőssége. „Ez lehet kicsit diplomácia, kicsit közélet, de leginkább annak értelmezése, hogy mi történik egy politikai térben, mi történik például egy választó fejében.”
Az új mesterszak egyik különleges eleme a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kommunikációs aspektusok hangsúlyos megjelenése. A cél, hogy a hallgatók képesek legyenek az egyén–társadalom–technológia hármasában gondolkodni. „A technológia elképesztő sebességgel fejlődik. Fontos érezni, hol vannak a határok, és hol vannak azok az összefonódások, amelyekre egy kommunikációs szakembernek építenie kell.”
A képzés gyakorlati jellegét tovább erősíti az egyetemen kialakított, európai színvonalú Uni-Pannon Média Stúdió, amely pályázati forrásból valósult meg. A létesítmény kép- és hangfelvételre, keverésére, különféle produkciók rögzítésére egyaránt alkalmas, mindeközben kifejezetten oktatási célokat szolgál. „A hallgatók megtanulnak vágni, szerkeszteni, interjút készíteni, saját kameráink és eszközeink vannak. Kipróbálhatják, milyen a valós életben riportot forgatni, hogyan kell azt megszerkeszteni, forgatókönyvet írni. Egy nagyon erős gyakorlati képzésről beszélünk, mélyen átgondolt elméleti háttérrel.” Az oktatás a stúdióban már a közeljövőben elindul, a felszerelések folyamatosan érkeznek. „Két és fél év beszerzési folyamat után odaértünk, hogy elkezdődik az oktatás a stúdióban. Alap, és szeptembertől immár mester szinten. Büszkék vagyunk rá!”
